Jégmotor: szögben dőlnek

A profik nem szeretik, csak nézik. Nem indulnak a versenyeken. Pedig a laikus azt hiheti, hogy jégmotorozás kellemes kikapcsolódás annak, aki nyáron a salakon hajt a motorjával. A profik mégsem szeretik. Féltik a motorjukat.


A szögek a főszereplők

Drága mulatság



A jégmotorozás nem teljesen idegen foglalatossága a magyar motorosoknak télidőben. Elsősorban természetesen a salakmotorozás hazai központjai, Miskolc, Debrecen és Kazincbarcika jeleskedik jégmotorozásban, de ami talán meglepő: nem a hazai salakmotoros menők jelentik a bázis, sokkal inkább a lelkes amatőrök.



– A magyarázat viszonylag egyszerű: a profik a drága motorjaikat nem szívesen kockáztatják az itteni versenyeken, ami természetesen érthető is – vélekedett Baráth Norbert, a Magyar Motoros Szövetség salakmotoros szakágának vezetője. – Inkább olyanok állnak rajthoz, akik rendes időben crossoznak, vagy gyorsasági versenyeken indulnak.


Veszélyes? Szerinted?

Persze a jégmotorozásnak is megvannak a menői, akik rendszeresen összecsapnak egymással, legutóbb például Inzellben rendezték meg az egyéni világbajnokságot. A jégen kívül természetesen más különlegességei is vannak ennek a sportnak, például a motor maga.



Mindenki úgy veri, ahogy szereti



A járgány külsőleg nagyon hasonlít a salakmotorhoz, de csak két sebességi fokozattal működik a motorja. A legszembetűnőbb különbség persze a kerék. Itt ugyanis mindkét kereket felülről és oldalról keret védi, ugyanis a gumi tömve van szögekkel.



A gumit minden versenyző saját ízlése szerint szegeli meg, de hogy hány darab használható, és milyen sűrűn lehet a gumiban, az szabályozott.



A legtöbben általában csak azon az oldalon szegelnek, amerre döntenek, hogy ott kapaszkodjon jól a kerék a jégbe, és persze középen, a gyorsulás miatt. A szegeknek köszönhető, hogy a motor nem csúszik ki a kanyarokban, és ennek köszönhető az egyéni technika is.


Az bizony még húsz centi sincs…

A versenyzők egy német gumigyár freestyle gumiját vásárolják meg, s ebbe mindenki a saját műhelyében hajtja, veri bele a szegeket – mindenki a szabályok adta lehetőségeken belül ízlés szerint.



Az erővágó is biztonsági tartozék



Míg a salakosok ugyanis a kanyarokban keresztbe fordítják a motort, és sodródnak, addig a jégmotorosok köríven maradva, a motort szinte vízszintesen lefektetve kanyarodnak. Az igazán jó jeges motorosok úgy kanyarodnak, hogy a kormány és a jég között alig húsz centiméternyi távolság marad.



Az már a motor sajátosságainak a kihasználása, hogy a versenyzők villámgyorsan tudják lefektetni és felállítani a járműveket.


A jégmotor is feláll

A már említett inzelli vb-futam egyéb érdekességekkel is szolgált, a szervezők ugyanis alaposan felkészültek minden eshetőségre. Amikor például a pálya közepére vonult az elsősegélycsapat, egyiküknél volt egy hatalmas erővágó – gondolva az esetleg összegabalyodó motorokra.



A legnagyobb egyéniség ebben a sportágban a „jégcár”, azaz a háromszoros egyéni világbajnok orosz Alekszander Balasov, de az inzelli futam győztese, a német Günther Bauer is nagy névnek számít.



A jégmotorozás annyiban viszont mindenképpen különbözik a salakmotorozástól, hogy – ellenben utóbbival – a jégen sem a világ, sem Európa élmezőnyében nincs magyar.

Comments

comments