Az APCO, az egyik világhírű siklőernyő gyártó januártól Vértes Balázst, egy magyar siklóernyőst alkalmaz tesztpilótaként a fejlesztő csapatában. Balázzsal elutazása előtt beszélgettünk arról, hogy ez pontosan mit is jelent.
 Balázs APCO ernyővel  |
Bár Magyarországon mintegy kétezer ember siklóernyőzik, arról a médiában nagyon kevés szó esik, hogy a repülés ezen ágát hobbiként űzők mellett a siklóernyőzés komoly sportág is, ahol világversenyeket rendeznek több kategóriában is. Ráadásul kishazánk nem is áll olyan rosszul a világranglistán, az első kétszázötven pilóta között hat magyar is van (Tasi Péter, Forgó Szilárd, Rácz Balázs, Simonics Péter, Vértes Balázs és Barth Sándor), amivel Magyarország 24. az országok közötti világranglistán. (Az első három helyen jelenleg Csehország, Nagy-Britannia és Svájc áll.)
Eddig az egyik fő különbség az élmezőny és a magyarok között abból adódott, hogy a magyar srácok sokkal kevesebbet repültek évente, mint a világelit. Ennek oka részben a magyar időjárásban, másrészt abban keresendő, hogy valamikor meg is kell keresniük a pénzt a siklóernyőzésre. Profi versenyző, aki ebből is él, még nincs a magyarok között, de most e felé tehet egy lépést Vértes Balázs, akit Izraelbe hívott az egyik nagy ernyőgyártó cég tesztpilótának.
– Kezdjük az elején: hogy kerülték kapcsolatba az APCO céggel?
– 2001 elején kezdtem el siklóernyőzni, és az elején olyan ernyőt választottam, amit az oktatóm ajánlott – amit aztán őszre kinőttem. Következő tavasszal, a szezon kezdetére utánanéztem, hogy milyen ernyők közül lehet választani. Ekkor az APCO-nak még nem volt magyarországi disztributora, így a központjukkal vettem fel a kapcsolatot. Pont ebben az időben jelentkezett egy magyar disztributor is a cégnél, és hamar jó kapcsolat alakult ki a cég vezető, a disztibutor és köztem. Az APCO-tól vettem ernyőt, jó áron, és emellett felajánlották, hogy fizetik a nevezési díjamat, ha komoly versenyeken rajthoz állok. Mivel a magyar szövetségtől ebben nem kapunk támogatást, természetesen nagyon örültem a lehetőségnek.
– Vagyis szinte a kezdetektől figyelik a pályafutásodat?
– Igen, és mindig is mondták, hogy ha érdekel a tesztpilótaság, szóljak. Most láttam elérkezettnek erre az időt. Első körben két hónap próbaidőre megyek ki, és ha ők is, és én is elégedettek leszünk az eredményekkel, akkor a márciusi, brazíliai világbajnokság után visszamegyek Izraelbe tesztelni.
 Vértes Balázs |
– Pontosan mi lesz a munkád?
– Azt a főnök már az elején elmondta, hogy napi nyolc órában pilótasággal nem tud lekötni, vagyis ha pl. nem megfelelőek a szélviszonyok, akkor be kell segítenem más területen is. Mivel azonban én a Közgázon végeztem, még örültem is neki, amikor mondta, hogy marketingoskodni is kellene, mivel legalább ezt is bele tudom írni az önéletrajzomba. A szakmai részét tekintve a tesztelés két fő részből áll majd. Egyrészt együttsiklásból, amikor két ernyős egyszerre indul, ugyanolyan beülővel, ugyanolyan súlyúan, ugyanolyan testtartással, és egy adott távolság, mondjuk 1 km alatt megnézik, hogy az új prototípus vagy a másik ernyő siklik-e jobban, és mennyivel. A másik fő tesztterület pedig a biztonságé, amikor az ernyő csukását próbálgatjuk. A prototípusokat a fejlesztőcsapat számítógépen tervezi meg, aztán nekünk a teszteléseken kell finomhangolni.
– A tesztelt ernyőt vagy egy hasonlót majd meg is kapsz?
– A magyarok szériacuccokkal repülnek, ezek nagyon letesztelt termékek, igen biztonságosak. A prototípus vagy verseny ernyők jóval veszélyesebbek. Gyorsabban lehet velük repülni, de veszélyesebbek. Vagyis nem elég, ha kap az ember egy jó ernyőt, azt kezelni is tudni kell. A legfontosabb a gyakorlás. Én 2003-ban 200 óra körül repültem, a gyári pilóták 300-350 felett nyomják. Ezért is örülök, hogy kimehetek Izraelbe tesztelni. Másképp télen itthon rohadna az ernyőm és én is.
– Akkor most úgy utazol el, hogy a tesztelést már a márciusi vb-re való felkészülés részének is tekinted?
– Igen, nagy vágyam, hogy bekerüljek a vb-n rajthoz állók első harmadába. Nagyon boldog lennék egy top 50-es helyezéssel, de ha benne leszek az első hetvenben, az már szép siker.
– Akkor csak sok sikert kívánunk, és két hónap múlva újra keresni fogunk, hogy beszámolhass a kinti élményeidről.
