Lássuk be, az átlagos sportrajongónak egy snowboardos film megnézésekor legkevésbé az jut az eszébe, hogy a klip vajon hogyan készülhetett. Sokkal inkább képzeli magát a trükköző és száguldozó főszereplők helyébe. Pedig az ő életük sem mindig könnyű, leszámítva persze azt, hogy az év nagy részében csak snowboardozniuk kell, amiért még jól meg is fizetik őket.
De jól van ez így, mert valóban lélegzetelállító filmeket hoznak össze, amelyek persze egyáltalán nem úgy néznek ki, hogy ők csak lecsúsznak egy-két lejtőn, belevisznek az előadásba egy-két látványos ugribugrit, az operatőr pedig mindezt elsőre felveszi, és máris kész a film, mehet a vágószobába.
Ugyanúgy megy ez is, mint egy hollywoodi film forgatása: a jelenetek ismételt rögzítése újra és újra, folyamatos terepszemle, a tökéletes környezet kiválasztása jelenetről jelenetre, és annak kamerakész átalakítása, rengeteg háttérmunka, várni a jó időre, plusz energia pont akkor és pont ott, kitartás és persze türelem.
Az irányítható drónok, és az erre szerelt kamerák persze már óriási segítséget nyújtanak a légi felvételeknél, de érdemes belegondolni abba, hogy egy jelenetet vajon hányszor kell újraforgatni, mire bekerül a filmbe, hogy aztán valami csodálatos dolog jöjjön létre. Mint mondjuk Travis Rice, Curt Morgan és Chad Jackson készülő új filmje.
