Sir Ranulph Fiennes négy hónappal szívműtéte után doktor barátjával arra vállalkozott, hogy egy hét alatt hét marathont futnak le, méghozzá mindegyiket más kontinensen. Az Antarktisz nem volt túl készséges, de a lényeg: a hétből egy már letudva. Hogy hol?
 Mike és Ranulph  |
Mint ahogy arról tegnap már beszámoltunk, az 59 éves angol lovag, Sir Ranulph Fiennes úgy döntött, négy hónappal bypass műtéte után egy nagyon komoly sportteljesítményre vállalkozik. Barátjával, Mike Strouddal, aki egyben doktor is, azt vették a fejükbe, hogy hét nap alatt hét marathont futnak le, méghozzá úgy, hogy mindegyiket egy másik kontinensen.
Megígértük, hogy nyomon követjük ezt a nem mindennapi vállalkozást. Jelentjük, hétből egy már kipipálható. Bár korántsem ott és úgy, ahogy eredetileg tervezték. Az eredeti elképzelés szerint az Antarktiszhoz tartozó King George szigeten futották volna le az első 42 km-t. Erre október 26-án, vasárnap került volna sor. Az időjárás azonban közbeszólt. A sarkvidéki vihar és a nulla fok alatti hőmérséklet nem sok jót ígért. Ráadásul a bérelt repülőjük motorjával is gondok voltak, így nem tudtak felszállni Chiléből, hogy átjussanak a legdélebbi kontinensre. Amikor pedig az idő is jó lett volna és a motor is rendben volt, akkor a chilei légierő szólt közbe: a rövid jó időt arra használták, hogy utánpótlást szállító gépükkel szálljanak fel King George felé, Ranulphék gépének pedig nem adtak felszállási engedélyt.
Persze nem adták fel ilyen könnyedén. Mind a hét kontinensre egy hét alatt csak úgy tudnak eljutni, ha repülővel közlekednek, ehhez viszont el kell érniük a British Airways csatlakozásokat. (Egy angol főúr csak nem utazik Air France-szal.) Vagyis ha november 2-án ott akarnak lenni a New York marathonon, akkor fel kellett találniuk magukat.
Ezért úgy döntöttek, hogy felcserélik az első két szakaszt, és az első marathont Patagóniában, a Magellán-szoros közelében futják le. Ezt sikeresen abszolválták is, mintegy négy óra alatt. (A világcsúcs kicsit több mint két óra, persze Fiennes-ék nem erre hajtanak.) A két futó délután hatkor indult útnak, és már a sötétben, fejlámpájuk fénye mellett szakították át a célszalagként szolgáló szigszalagot. A marathon alatt – a helyszínen tartózkodó Times újságíró szerint – csak energiarudakat ettek, emellett csak a reggel elfogyasztott Granola rúd és Kitkat tartotta bennük a lelket.
 Az első startnál Fotó: Gill Allen |
A két futót egy Land Rover kísérte, amin egy defibrillátor is volt, hogy ha esetleg Ranulph szíve nem bírná a terhelést, akkor azonnal újra tudják éleszteni. A 42 km végén Fiennes társát, Dr. Stroudot dicsérte, mondván, hogy a marathon utolsó negyedén nagyon jól diktálta a tempót.
A két angolnak pihenésre nem sok ideje volt, mert máris készülniük kellett a második szakaszra. Pár órát eltöltöttek egy hotelben Punta Arenasban, aztán repülőre ültek. A King George szigetről már lemondtak, de a Falkland-szigetek elég közel vannak az Antarktiszhoz ahhoz, hogy elkönyvelhessék antarktiszi szakaszként, így másfél órás repülés után a Falkland-szigeteken kötöttek ki. (Ranulph nem lenne igazi angol, ha nem egy Nagy-Britanniához tartozó szigetcsoportot nézett volna ki magának beugró helyszínként.)
 Patagónia |
