Hét év nagy idő. És nem csak Tibetben, hanem Japánban is. Még egy buddhista pap számára is. Bár ez nem biztos. Az viszont igen, hogy Fudzsinami Genshin a lelki megtisztuláshoz vezető utat sportemberhez méltó módon, futva tette meg. Hét év alatt 40 ezer km. Földkörüli út a Kyoto környéki hegyekben.
 Fudzsinami Genshin, a marathoni szerzetes a maga által készített ruhában  |
Elszakadni a hétköznapok rögvalóságától, magunk mögött hagyni a mindennapok mókuskerekét, és elindulni a lelki megtisztulás felé vezető úton. Sokan vannak, akik eljátszanak a gondolattal, de nagyon kevesen vannak, akik ennél messzebbre jutnak. Nevezetesen odáig, hogy a gondolatot tett követi, és életük egy részét arra szánják, hogy az azt követő rész sokkal harmonikusabb és boldogabb legyen, mint az azt megelőző. Ez lehet akár három nap ébrenlét, egy hónap böjtölés, egy szent hely meglátogatása (pl. a muzulmán hívők kötelező mekkai zarándoklata, amit közülük sokan gyalog teljesítenek, akár több száz kilométer távolságból is), vagy extrém testgyakorlás hosszú időn át. Például hét éven át tartó futás, és imádkozás. Ahogy azt Fudzsinami Genshin japán buddhista szerzetes tette. A derék szerzetes a buddhizmus egyik japán ágát a tendai-t követi. Az irányzat Kínában született meg a VII. században, ahol akkoriban számos japán pap tanulmányozta a buddhizmust. Hazatérve finomították az irányzatot, ami természetesen keveredett a tradicionális japán sinto vallással is. A tendai szerzetesek nagy szerepet játszottak és játszanak a mai napig az óriási mennyiségű buddhista vallási irodalom rendszerezésében. És, mint minden buddhista, keresik a nirvánát, vagyis azt az állapotot, amelyben az egyén megszabadul a lét utáni vágytól, és véget ér a reinkarnáció körforgása.
Egyedi technika
A cél eléréséhez egy sajátos meditációs technikát dolgoztak ki. Futnak. Hét éven át a legszigorúbb szabályokat betartva élnek és futnak az egykori japán főváros, Kyoto körül lévő Hiei hegységben.
 A helyszín: a Hiei hegység Kyoto közelében |
A tendai szerzetesek ezt a „megvilágosodás felé vezető út”-nak hívják, de, nehézségéből adódóan, nem kötelező minden szerzetes számára. A rendkívüli futásról az első feljegyzések a VIII. századból maradtak fenn, azonban név szerint csak 1885 óta tartják nyilván a „maratoni szerzetesek”-et. Az azóta eltelt 118 évben mindössze 46 szerzetes tudta teljesíteni a hihetetlen feladatot. Ez ugyebár kevesebb, mint ahányan feljutottak a Mt. Everestre (kb. 600-an ötven év alatt), vagy ahányan átúszták a La Manche csatornát (582-en 1875 óta). Az előző „maratoni szerzetes” 1994-ben fejezte be a lelki megtisztulást elősegítő futását.
A hét év során ugyanis nem kevesebb, mint 40 ezer kilométert tett meg Genshin, ami testvérek között is kb. a Föld kerülete az Egyenlítő mentén. És ha még csak futott volna. De önmagában a futás a Kyotot körülvevő öt hegyen keresztül még nem elég a lelki megtisztuláshoz. A programot rengeteg imádkozás, némi meditációs gyakorlat és böjt színesíti, mindez évszázados szigorú szabályok szerint.
Száznapos programok
 Hét év után újra otthan – az ócui templom |
Lássuk nagy vonalakban, hogy is telt Fudzsinami Genshin elmúlt hét éve. Az első három évben a rendszeres futáson túl minden esztendőben 100 egymást követő napon pontban éjfélkor fel kell kelnie a szerzetesnek, futnia kell 30 km-t, ám ennek során 250 alkalommal kell megállnia imádkozni. A következő két évben „csupán” annyival nehezebb a feladat, hogy ugyanezt mindkét évben 200 egymást követő napon kell megtennie. Az ötödik esztendő azonban igazi vízválasztó lehet, ekkor vár ugyanis a szerzetesre az egyik legnehezebb próbatétel. A rituális futás szünetében (tehát az ötödik és a hatodik évi penzum között) egy alkalommal 9 napon keresztül kell egy helyben ülve imádkoznia, evés, ivás és alvás nélkül (ezt hívják „doiri”-nak, ami annyit tesz „belépni a templomba”). Talán ezért van az, hogy a hatodik esztendőben kicsit enyhül a szigor: ebben az évben a szerzetesnek 100 egymást követő napon kell 60 km-t gyalogolnia. A hetedik évben azonban még egyszer próbára teszik kitartását a feladatok. Ekkor ugyanis két száznapos programot kell teljesítenie. Az első keretében naponta 84 km-t, a második keretében pedig napi 30 km-t kell futnia, mígnem az utolsó napon hazatér az Ócuban található templomba.
A futás során Genshin maga készítette sarut, köntöst és esőkabátot viselt. Az esővel szemben egy szalmából készített kabáttal védekezett. Hazatértekor Genshint hívők tucatjai várták, akik letérdelve fogadták a szerzetes áldását. Genshin nem tartott nagy beszédet a próba végeztével, lelkiállapotát két rövid mondattal érzékeltette: „Mindent Istenre bíztam. Elégedett vagyok.”
