Ha jó lökdösődsz, ha nincs baj az idegeiddel, s ha mindemellett sízni is tudsz, akkor nyerhetsz – nagyvonalakban ez az üzenete az Európában egyre népszerűbb skicross-nak. A viszonylag rövid pályán a versenyzők inzultálhatják is egymást, a nézők őrjöngnek. Havas pankráció?
A start utáni pillanatok a legfontosabbak |
Már a felvezetés is parádés: csak az indulhat a versenyeken, aki rendelkezik megfelelő védőfelszereléssel, vagyis erős bukósisakkal, váll-, könyök-, gerinc- és bordavédővel. Ezekre ugyanis nagy szükség lehet akkor, amikor az ellenfél könyökkel némi nyomást gyakorol az orrcsontunkra, vagy mondjuk, amikor az ellen akciója nyomán a hóra esünk, pont arra a helyre, ahol egy másik hóbarát szeretne elsiklani.
Merthogy ez jórészt mind belefér. A versenyen a startvonalra feláll egymás mellé négy vagy hat versenyző, egyszerre indulnak egy pályán, ami általában 1 kilométer hosszú, tele van kapukkal, buckákkal, ugratókkal, s mindemellett megengedett a harc a jobb pozícióért. Ez utóbbi rend szerint nem is marad el. Ugyanis ezt a sportot, szeretik a nézők, így szeretik a szponzorok is, ami pénzt jelent a versenyzőknek is, a pénz pedig stimulál, szóval üss, ha utolérsz, vagy lemaradsz. A pénzről is.
Nincs megállás |
– Másfél évvel ezelőtt indultam először ilyen versenyen, akkor lettem magyar bajnok – meséli Tornay Balázs, aki korábban síző volt, ott is nyert magyar bajnoki címet, vagyis szakmabeli. – Akkor tízezer dollár osztottak szét az első nyolc között, de ebből a ötödiktől csak öt-ötszáz dollárt kaptak. Szóval nem rossz a pénzdíj.
A versenyek elején van tülekedés, ott szokás a bodicsek, ami ugyan egy másik sportág velejárója, de nem baj, mert sokszor a crossosok is korcsolyáznak (technikailag), néha bot is van a kezükben – úgy tűnik, ez versenye válogatja, van, ahol lehet botozni, van, ahol nem. A másik ütése viszont eredetileg tilos, a szándékos durvaságot büntetik, ám mivel versenybíróság nem annyira szigorú, botrány a túlkapásokból ritkán adódik. Az első száz, százötven méter után a táv általában nyugodt sízés, az első megy a legjobb íven, ritka az előzés, legfőképpen akkor fordul elő, ha a vezető hibázik.
Aki hibázik, az kiesik |
– Egyre többen szeretik ezt a sportágat – folytatja Balázs. – Talán ez az oka, hogy a 2006-os téli olimpián már bemutató sportág lesz. Nem annyira veszélyes, mint mondjuk a lesiklás, izgalmasabb is, ugyanakkor azért kell tudni sízni rendesen. A sebesség általában hatvan-hetven kilométer, és van úgy, hogy az ugratókról repülünk úgy húsz-harminc métert is. Vannak a crossosok között kiöregedett sízők, mint én, és vannak bevállalós, bátor fiatalok. Eddig általában az előző vonulat volt eredményesebb.
Magyarországon egyelőre csak néhányan indulnak ilyen versenyeken, ám ahogy a snowboard villámgyors elterjedését sem hátráltatta a magyarországi hóhelyzet, így az újabb őrület is bizonyára gyorsan meghonosodik majd az ausztriai magyar síterepeken.