Gond a kutyaszánversenyen: Kevés a hó Alaszkában

Március elsején indult útnak a világ leghíresebb, és a kutyák számára legkegyetlenebb szánversenye, az Iditarod. Idén a megszokottól kicsit eltérő útvonalon, mivel Alaszka déli részén nincs elég hó. Hogy mik vannak!


A start után, a kutyusok csizmában

Hatvannégy kutyás csapat indult útnak Alaszkában a világ talán legismertebb, de mindenképpen egyik legextrémebb kutyaszánhúzó versenyén – kétszer is. Először szombaton (2003. március 1.) tartották az ünnepélyes startot Anchorage-ben, Alaszka fővárosában, a tradicionális kezdőpontnál. Aztán teherautókra rakták a kutyákat és a szánokat, hogy és elvitték őket Fairbanks-be, 500 km-re északabbra, ahol hétfőn volt az újraindítás, azaz a 2. rajt. (Lásd a cikk végén található térképet.) Erre azért volt szükség, mert Alaszka délebbi vidékein, így Anchorage-ben is hóhiány van idén. Anchorage jelenleg a budapesti hóhelyzetet idézi, néhol van csak néhány piszkos hófolt.



A versenyre is úgy kellett összeszedni a havat. Kissé viccesen hat az alaszkai hóhiányról írni, de a tény attól tény marad. A szokatlanul enyhe tél és a hóhiány miatt a 31. Iditarod verseny szervezőinek váratlan akadályokkal kellett megküzdeniük. Féltek, hogy a kutyák nehogy beleessenek a folyókba a vékony jég miatt, vagy megcsússzanak az olvadó havon.

A szérumfutás:



Az eredetmítosz szerint az Iditarod verseny gyökerei 1925-re nyúlnak vissza. Ekkoriban aranyláz tombolt Alaszkában, és Iditarod városa ellátóközpontként üzemelt a tengerpart és az aranyásó-központok között. Odafele ennivalót, ruhát és leveleket szállítottak a munkásoknak, visszafelé pedig aranyat. 1925-ben Nome városában, az egyik aranyásó-terepen torokgyíkjárvány tört ki, az oltóanyagot pedig Iditarodból kellett volna elszállítani. Viszont abban az évben nagyon kemény volt a tél. Végül azt találták ki, hogy a legjobb kutyaszánosok fölpakolták az oltóanyagot, és nyolc nap alatt lenyomták a 1100 km-es távot.



Az állatvédők tiltakoznak:


Hosszú az út Nome-ba

1967-ben rendezték az 1925-ös hősök emlékére az első versenyt. 1973-ban növelték meg a távot Anchorage-Nome közöttire. Az idei, a hóhiány miatt módosított útvonalú verseny különösen izgalmasnak ígérkezik. Még a rutinos versenyzők sem nyugodtak, főleg, mivel az új útvonal mentén sok a mocsár. Az állatvédők persze sírnak, mint mindig. Leginkább azért mert idén 70 km-rel még hosszabb is, mint az általános 1100 km. 1973 óta 118 kutya halt bele a versenybe. Az állatvédők szerint a kutyákra az jelenti a legnagyobb veszélyt, hogy a versenyzők minden évben új sebességi rekordot akarnak felállítani, nem kímélve a kutyák testi épségét. A szabályok szerint 12-16 kutyával, és max. 3 szánnal vágnak neki a versenynek, és a célban legalább 5 kutyának kell húznia a szánt, amelyre nem szerelhetnek vitorlát vagy kerekeket.


Fürdőpáholyból nézve

Emellett a versenyzőknek gondoskodniuk kell a kutyák számára vízről (ezt hóból olvasztják egy kuktában). A túl fáradt kutyákat úgynevezett „kutya lerakatokban” hagyhatják az út mentén, ahonnan a szervezők felszedik az állatokat. A kutyák bőre alá, mint minden versenyen, itt is microchipeket helyeznek, és nyakörv is van rajtuk. A verseny általában tíz napig tart. Ezalatt egy kötelező 24 órás, és három 8 órás szünetet kell tartaniuk. A nevezési díj 1850 dollár, az első helyezett díja idén 68.571 dollár, plussz egy Dodge kisteherautó. Azt pedig, hogy ki nyer, az alapján döntik el, hogy kinek az első kutyája jut át először a célvonalon. Az idei versenyen 50 alaszkai, 12 az USA egyéb államaiból való, egy kanadai és egy norvég versenyző indul. Közülük 13 nő és 51 férfi. Hogy magyar versenyző indult-e valaha a versenyen, arról Fürst Györgyöt, a Magyar Kutyafogathajtó Sportszövetség alelnökét kérdeztük:


Állatorvosok vizsgálják a kutyákat

– Nem mindegy, hogy a kutyákat mire edzük. Magyarországon leginkább a sprintversenyekre készítjük fel a kutyáinkat. Ezen kívül vannak középtávú (2-300 km-es) és hosszútávú (800-1000 km-es) versenyek, és van három speciális verseny: az Iditarod, a Alpine Road és a Yukon Quest. Ezek mind 1000 km feletti hosszúságúak. Ezek megtételéhez nagyon speciális edzésre és egy külön életformára van szüksége mind a hajtónak, mint a kutyáknak. Mivel mi itthon a sprintversenyekre edzünk, ezért nem is indul magyar az ilyen extrém hosszúságú versenyeken.



– A kutyahalál csak az ilyen speciális versenyeken fordul elő?



– Nem hallottam arról, hogy Európában az utóbbi években valamilyen versenyen elpusztult volna egyetlen állat is. Minden balesetet, kutyapusztulást azonnal jelenteni kell, és ezt a nemzetközi szövetség (IFSS) rögzíti is. Azt is tudni kell persze, hogy minden versenyen, legyen az sprinttáv vagy ultramaraton, a kutyák egészségügyi felügyeletére nagyobb gondot fordítanak, mint az emberekére.



Az Iditarod 2003-as útvonala

(A cikkben szereplő képek az Anchorage Daily News Iditaroddal foglalkozó aloldaláról valók.)

Comments

comments