Január 15-ére várják a világ egyik legnagyobb roncsderbijét. Az Antarktiszról 2000-ben levált óriási jégdarab egy része várhatóan a fehér kontinens egy másik pontjának ütköz. „Mindkét fél hökhárítója behorpadhat” – fogalmaz a NASA. Egy kis antarktiszi földrajz – magyarázatul.
 A NASA felvétele a jégnyelv felé közelítő B-15A-ról  |
A hír
A NASA a héten hozta nyilvánosságra azokat a műholdfelvételeket, amik egy óriási ütközést vetítenek elő január közepére. 2000 márciusában a kontinens déli részén fekvő Ross-selfjégről levált egy hatalmas jéghegy, ami azóta feldarabolódott. A legnagyobb darabja háromezer négyzetkilométer területű, 160 km (!!!) hosszú és a nagyon költői B-15A nevet kapta. A műholdfelvételek szerint ez a jéghegy tart a Drygalski-jégnyelv felé. A tudósok szerint elképzelhető, hogy ha a jéghegy nekiütközik a szárazföld eme kiszögellésének, akkor azt letörheti. Hogy mi ebben az érdekes?
A B-15A az elmúlt hónapokban már hírhedtté vált a környéken, ugyanis itt található a Ross-tenger és a McMurdo-öböl, ahol dugót okozott a monstrum. Általában az öbölben keletkező és a szárazföldről oda „lecsúszó” jégtömegeket a hullámok kisebb darabokra törik, és kiviszik a Ross-tengerre. Idén a B-15A azonban elállta az útjukat, így azok az öbölben feltorlódtak. Ez különösen a pingvinek számára okoz gondot, akiknek így sokkal hosszabb utat kellett az utóbbi időben megtenniük, mire nyílt vízhez (és ezáltal élelemhez) jutottak. Emellett ezen a területet található a McMurdo kutatóbázis is, akiknek szintén okozott némi gondot a hosszabb utánpótlási útvonal.
A NASA-nál elképzelhetőnek tartják, hogy ha a jéghegy letöri a jégnyelvet az Antarktiszt borító jégtömbről, akkor megnyílhat a McMurdo-öböl, és a jég kijuthat a Ross-tengerre.
Ezt az iskolában nem tanítják
Mivel a Fehér Kontinens nem igazán szerepel a középiskolás földrajz tanagyagban (azon túl, hogy a Gondwana őskontinens része volt, sok ott a pingvin és ott található a Déli-sark is), ezért a 2004-ben megjelent Ausztrália, Óceánia és az Antarktisz természeti földrajza című könyv (Gruber László munkája) segítségével íme néhány érdekesség erről a kevéssé ismert kontinensről. Amolyan „amit mindig tudni akartál az Antarktiszról, de sosem merted megkérdezni”.
Az Antarktiszt (azaz Antarktikát, ugyanis hivatalosan a szárazföldet így kellene nevezni, az Antarktisz nem csak a Déli-sarkot körülvevő szárazföldet, hanem az azt övező szigetvilágot, és a partjaikat mosó óceánt is magában foglalja), szóval a Fehér Kontinenst sokan az egyhangúság kontinensének tartják, pedig az, hogy minden fehér, még nem jelenti azt, hogy egyforma is!
Szárazföld a jég alatt
 Az Antarktisz extrem.hu grafika |
A szárazföld hozzávetőleges mérete 13,9 millió négyzetkilométer, pontos adatok az összefüggő jégtakaró miatt nem állapíthatóak meg. Szinte a teljes felszínt jég borítja, ha az elolvadna, a kontinens darabokra hullana szét. (Ehhez azonban óriási globális éghajlatváltozásra lenne szükség. A teljes jégtömeg elolvadása a klimatológusok szerint 70-80 méterrel megnövelné az óceánok tengerszintjét.)
A kontinenst jelenleg átlagban 2200 méter (!!!) vastag jégtakaró fedi. A szakemberek kétféle antarktiszi jeget különböztetnek meg: <>szárazföldi vagy belföldi jégnek nevezik az atmoszférából származó (lehullott hóból és édesvízből álló) jeget, parti jégnek pedig a sós tengervíz megfagyásából keletkezett jeget.
Ha az Antarktikát borító jég elolvadna, a kontinens nyugati fele szigetekkel „teleszórt” tengerré válna, a keleti fele viszont összefüggő szárazföld maradna. Sokat azonban nem tudnak az „száraz” föld pontos alakjáról, az abban található ásványkincsekről, főként az azt fedő a jégtömeg miatt. (Akármilyen ásványkincseket is rejt az Antarktika, az 1959-ben aláírt nemzetközi Antarktisz Szerződés szigorúan megtiltja a szárazföld ásványkincseinek kiaknázását!!! Vagyis akármit is találnának, azt nem hozhatja felszínre egyetlen ország sem.)
Lecsúszó jég
A kontinens keleti és nyugat fele között húzódik a kontinens gerince, a 4000 km hosszú Transzantarktiszi-hegység. (Máig vita folyik arról, hogy az Antarktisz legmagasabb csúcsa, az 5140 m-es Vinson Massif (Ellsworth hegység) a Transzantarktiszi-hegységhez tartozik-e, ugyanis annak fővonalától nyugatabbra fekszik). Ennek a 4000 km hosszú hegységnek az nyugati oldalán „folyik le” a belföldi jég gleccserek formájában a kontinens déli részén található Ross-tengerbe.
Amikor a gleccserek elérik a tengerpartot, belecsúsznak a tengerbe, és a kontinentális talapzaton (self) folytatják az útjukat. Innentől selfjégnek nevezik őket. A kontinenst elhagyó jégblokkok hamar leválnak a self alapkőzetétől, darabok törnek le belőle és a tenger felszínén úsznak tovább. Jéghegyek lesznek belőlük.
A legnagyobb selfjég a Ross-jég, ami kb. 525 000 négyzetkilométeres. Erről vált le az a hatalmas jéghegy, aminek legnagyobb darabja a B-15A.
