Exklúzív sorozatunk folytatódik, azaz újabb beszámolót olvashattok extrém olimpikonunkról, Gádorfalvi Áron szörfösről. Áron és csapata Sydneyből Melbourne-be tette át székhelyét, természetesen itt is versenyeztek, nem is ment rosszul, és közben felfedezték dél-kelet Ausztráliát.ő
 Előkészületek a futamra  |
A legutóbbi találkozáskor Áron és a magyar kompánia Sydneyben rendezte be központját, és onnan tett kirándulásokat, ill. járt el versenyekre. Beszámoltunk arról, hogy a mieink milyen remekül helyt álltak a Sydney International Regattán (Áron pl. 2. lett), és némi betekintést nyerhettetek a dolgos és a kevésbé dolgos hétköznapokba. Elvégre az élet nem csak munka és versenyzés, legalább annyit érnek Ausztrália szépségei is. Most pedig itt a következő képes beszámoló. Annyit előre bocsáthatunk, hogy munka azért most is volt bőven, Áron rajthoz állt az igen rangos Sail Melbourne viadalon, ahol hozta a formáját, remekül szerepelt az erős mezőnyben. A dolgos hétköznapok után következhetett a lazítás, a csapat Melbourne-ből visszaindult Sydneybe, és mindent megnézett, ami csak útba esett. Jöjjön hát az úti napló harmadik bejegyzése, természetesen képekkel színesítve!
Halihó!
 Úton – Dettre Dia, Utassy Lódi és Áron |
Visszatérve, ahol múltkor abbahagytam, ha jól emlékszem a megérkezésnél. Január harmadikán este érkeztünk meg Melbourne-be, lepakoltuk a hajókat és elmentünk szállást keresni.
Két napra rá kezdődött egy kisebb előverseny, amelyen szinte mindenki részt vett, aki számít. Kis szél volt, amiben nekem nem igazán ment jól, de nem is volt annyira fontos, inkább csak edzésnek szántuk ezt a pár futamot. A Sail Melbourne január 17-én kezdődött, és addig persze keményen edzettünk. A verseny kezdete előtt egy nappal kezdett el fújni igazán a szél.
 A 12 apostol Melbourne közelében |
Minden nap délután 3 óra körül 5-ös 6-os erősségű termikus szél fújt, ami szinte hihetetlen volt. Mármint az, hogy ennyire erős és ilyen sokáig fújt. Végig, amíg ott voltunk minden nap nagyon jó szél volt. Egyszer rendeztek csak kis szélben versenyt, amikor délelőtt volt futamunk, és akkor sikerült is egyet megnyernem. Pedig a mezőny komolyabb volt, mint Sydneyben, sok nemzet képviseltette magát (Japán, Francia, Belga, Angol, Német, Ukrán, stb.). Személy szerint én úgy éreztem, hogy jól mentem, bár az utolsó futamot nagyon elrontottam, és ezért egy japán versenyző megelőzött 1 ponttal, így végül 5. lettem összetettben.
Hosszú út Sydneybe
 Zöld alapon Piroska – Natalia Hantuchova az Ausztrál Openen |
Ezzel a versennyel lezárult utunk fő része, innentől kezdve már a világbajnokságra készülünk, ami áprilisban lesz Törökországban. Az ausztrál bajnokság után újból egy fárasztó, alapozó jellegű 4 hét vár ránk Sydneyben.
A Sail Melbourne után ránk fért egy kis pihenés. Egyik nap elutaztunk megnézni egy-két híres sziklát (a 12 Apostol névre keresztelt sziklákat – a szerk.), másnap, pedig kimentünk az Ausztrál Openre, ami éppen aznap kezdődött. A következő napon elindultunk vissza Sydney felé, de nem siettünk különösebben. A parton mentünk és megálltunk minden szép helyen. Sokat túráztunk, búvárkodtunk, pihentünk, egyszóval kihasználtuk az edzés előtti szabadságot. Három nap alatt fel is értünk, egy napot pihentünk még Sydneyben, és utána elindultunk az ausztrál bajnokságra.
 Tengerpart és tengerpart – Melyik a frankóbb? |
Családias hangulatban
Most, természetesen az Ausztrál bajnokságon vagyunk, helyileg Sydneytől 160 km-re északra. Ez egy három napos verseny, ahol viszonylag erős mezőny jött össze, főleg a lányoknál. Szerencsére elég családias a hangulat, mindenki csak levezető versenynek tekinti a Sail Melbourne után. Ott ugyanis az ausztráloknak is lezárult az olimpiai kvalifikáció.
Most éppen halasztás van, a parton teljes szélcsend, úgy tűnik esni fog.
(A fotókat Gádorfalvi Áron bocsátotta az extrem.hu rendelkezésére.)
