Egyedülálló teljesítményre készül egy magyar síalpinista. Wetzl Péter szeptember elején indul a Himalájába, hogy a 8201 méter magas Cho-Oyuról lesíeljen. “Ez nem az a sízés, amit igazán élvez az ember” – mondja Wetzl. A ritka levegő miatt maximum 2-3 kanyart lehet csinálni, aztán muszáj megállni, és jó nagyokat lélegezni…
Wetzl Péter
Wetzl Péter túrasível készül feljutni 8000 méter fölé, a Magyarok Világ Nyolcezresein expedíciósorozat társult tagjaként.
A síalpinista versenyzőből lett síoktató – az extrém síelés megszállottja – lesíelt már többek között az Északi-Sarkkörön túl található, alaszkai Mt. McKinley-ről (6194 m) és Kínában, a Mt. Mustag Atáról (7546 m) is.
A Föld hatodik legmagasabb csúcsáról, a Cho-Oyuról való lesízés terve rég óta nagy álma, amely idén talán valóra válhat.
Az indulás előtt egyedülálló tervéről, a sízéshez való kötődéséről, és a felkészülésről kérdeztük.
Interjú.
– Mikor kezdtél síelni, illetve extrém terepeket megsízni?
– 16 éves voltam, amikor megismerkedtem a sízés alapjaival. Amikor szembesültem azzal, hogya ködös, esős város és a szikrázó napsütéses, érintetlen, havas természet között mekkora különbség van… Ez olyan hatással volt rám, hogy onnantól kezdve minden más kevésbé érdekelt. Elkezdtem képezni magam, először Ausztriában, majd Magyarországon szereztem síoktató diplomát, és hivatásos síoktatóként kezdtem dolgozni. "Extrémmé" gyakorlatilag akkor válik a sízés, amikor elhagyod a kijelölt sípályát. Én huszonéves voltam, amikor elindultam az extrém vonal irányába. A kijelölt sípályákon való sízés számomra felkészülés volt a biztonságos pályák elhagyásához. Az első igazi nagy, pályán kívüli sízéseket az Alpok 4000 méteres hegyein hajtottam végre, majd célba vettem az Elbrusz 5600 méteres csúcsát.
– Hogyan született meg a gondolat, hogy a Cho-Oyu-ról legyen a legújabb célpont?
– Miután kipróbáltam magamat 6000 méter fölötti magasságban, és sikerült lesízni az igen zord, alaszkai Mt. McKinley 6200 méteres csúcsáról, úgy gondoltam: még magasabbra kell tennem a „lécet” – szó szerint. Így esett a választásom a Mt. Mustag Ata-ra, amely egy 7546 méter magas csúcs Kínában. A sikeres lesízés után megfogalmazódott bennem, hogy szeretnék síléccel 8000 méternél magasabbra jutni, és onnan lejönni. Ez a síalpinizmus, amit csinálok. Ez azt jelenti, hogy a síző ameddig tud, sílécen halad felfelé a hegyre. Régebben fókaszőr, manapság műszálas szőr borítja a lécek talpát, ami gátolja a visszacsúszást, így teszi lehetővé, hogy komolyan meredek terepen is léccel haladhassunk felfelé. A Cho-Oyun is minél magasabbra szeretnék sível feljutni, azonban a nehezebb mászási szakaszokon a lécek a hátizsákra kerülnek. Hogy miért pont ez a csúcs volt a cél? A Cho-Oyu egy olyan nyolcezres – egyébként a világ hatodik legmagasabb csúcsa –, amelynek a megközelítése nem túl bonyolult, és ha az időjárás és a hóviszonyok kedvezőek, az egész hegy megsízhető
– A „Magyarok a világ nyolcezresein” expedíció mellett mászod és sízed meg a Cho-Oyut. Síztél már mellettük?
– Sajnos a korábbiakban a magasabb hegyekre "csak" külföldi csapatokkal jutottam el, így amikor a Cho-Oyu megsízését tervezni kezdtem, nagyon örültem, hogy a méltán híres magyar expedíció elfogadta a pályázatomat, és csatlakozhattam hozzájuk.
– Hogyan készülsz?
– A legjobb felkészítőnek a hegyi futást tartom – ezt nagyon szeretem is csinálni. Szerencsés helyen élek, a Dunakanyarban, ahol biztosítottak a kitűnő körülmények a futáshoz. Emellett rendszeresen mozgok a Magas-Tátrában és az Alpokban. A sível való mozgást pedig a munkámból adódóan tudom gyakorolni, ugyanis Olaszországban, Cortina D’Ampezzon oktatok sízést, így gyakorlatilag 4 hónapon keresztül edzem magam. A napokban pedig Svájcba indulok, hogy Európa legmagasabb menedékházától sízzek le, 4500 méter magasból – amennyiben az időjárás lehetővé teszi. Ez a sízés az akklimatizációhoz is segítséget nyújt, hiszen a Cho-Oyu alaptábor különösen magasan található. A hirtelen magasságváltozás nagyon megterheli a szervezetet, és komoly problémát jelenthet. Erős fejfájással, levertséggel, szédüléssel járhat. A menedékházban eltöltött idő arra ad lehetőséget, hogy ha legközelebb ilyen magasságba kerülök, azt problémamentes tudjam feldolgozni.
– Mennyi ideig tart felérni a Cho-Oyura, és milyen hosszan élvezheted a lesiklást?
– A feljutáshoz sok idő kell, hiszen a szervezetet fel kell készíteni a 8000 méteres magasságra. A lesízés – amiről az ember éveken át álmodozik – nem az a sízés, amit igazán élvez az ember, hiszen maximum 2-3 kanyart tud megcsinálni egyhuzamban, ezután – a ritka levegőnek köszönhetően – muszáj megállni, és jó nagyokat lélegezni. A lesízés gyakorlatilag maximum kétnapos program, a feljutás ezzel szemben több hetet is igénybe vehet!
– Milyen sportágakban szereted még próbára tenni magad?
– Számomra minden sport élvezetes, amely visszavezet a természetbe. Kimondottan szeretek hegyikerékpározni, illetve evezni, főleg a hegyi folyókban. Az evezésre rendszeresen időt szakítok. Sok érdekes bringautam közül talán a legemlékezetesebb élményem Új-Zéland déli szigetének körbetekerése volt. Két hónapon keresztül élvezhettük a sziget helyenként érintetlen világát, ráadásul teljesen magunkra hagyatva: azt ettük, amit a vizekből kifogtunk.
– A Cho-Oyuról való lesízés egyéni rekord lesz. Van rajtad kívül más magyar, aki ilyen magasságból síelt le?
– Magyar síző még nem indított sízést ilyen magasságból.
