Sok kiváló siklóernyős starthely van hazánkban. De pontosan milyen is az ideális felszálló terület? Nem mindegy a magasság, a meredekség, illetve, hogy figyelnek-e bennünket fák, vagy fénnyel játszó sziklák. Elemeztünk.
Magyarországon szép számmal akadnak siklóernyős starthelyek. Van, amit autóval nem lehet megközelíteni (mint például a csobánci), van, ahol a start után figyelni kell, mert a közeli vezetékek gondot okozhatnak (mint például Egednél), és van, ami kimondottan csak tapasztalt repülőknek ajánlott (mint például Galyatető).
– A jó starthely az éppen aktuális időjárástól is függ. Ugyanis minden starthelynek megvan a sajátos karakterisztikája, hogy milyen irányú szélben lehet jól startolni – mondta el az extrem.hu-nak Lukas Máté Bálint siklóernyős.
Bálint kiemelte: lényeges szempont, hogy a startpont milyen irányban fekszik, mivel startolni mindig szembeszélben kell. De fontos az is, hogy milyen szintkülönbség áll a sportoló rendelkezésre, mert minél nagyobb magasságban startolhat, annál több időt lehet a levegőben eltölteni.
 Felkapott és eldugott starthelyek  |
A világos sziklák visszaverik a fényt
De nemcsak a starthely magassága, hanem a meredeksége is számít: a meredekebb helyekről könnyebb elstartolni.
Ezen felül az sem mindegy, hogy mi van a siklóernyős cipőjének talpa alatt.
– Ha a starthelyen világosak a sziklák, akkor a sportolónak arra kell számítania, hogy ezek a sziklák sokkal jobban visszaverik a fényt és a hőt, mint más starthelyen. Így több olyan termik keletkezhet, amit a pilóták kihasználhatnak a felemelkedéshez. Ahol azonban nagy lombú, sötétebb fák fölött kell repülni, ott arra kell számítani, hogy kevesebb a felfelé áramló meleg levegő – emelte ki a siklóernyős.
Majd hozzáfűzte: az ilyen sötétebb, fás starthelyek előnye, hogy egy esetlegesen alacsonyan történő kupola-összeomlás esetén a fák csökkenthetik a földetérés erejét. Bár erre szerencsére nagyon ritkán kerül sor…
Óbuda, Csobánka, Pilis
Nézzünk is egy-két közkedvelt, Budapesthez közeli siklóernyős starthelyszínt. Ilyen például az óbudai hegy oldala, ahol viszont elég ritkán fúj megfelelő irányú szél, de a város közelsége és a látvány a levegőből páratlan élményt nyújt. De kedvelt helyszín a csobánci starthely is, ami egy úgynevezett kúphegy, tehát minden szélirányban startolható. Ezeken kívül a Pilis is közkedvelt a hazai siklóernyősök körében. Itt ugyanis egész széles a szélirány, és a szintkülönbség 300 méter.
 Teljes kikapcsolódás |
Meg kell említenünk egy másik lehetőséget is a felszállásra. Mégpedig azt, amikor felcsörlőzik az ernyősöket.
Erre a legalkalmasabb helyszínek természetesen a repülőterek. De itt is figyelni kell a szembeszeles startra.
Nem csak a fővárosban…
Hazánkban szinte mindenhol találhatóak kiváló starthelyek, habár a sportolók azt vallják, hogy például Pécs környéke ilyen szempontból nem a legjobb helyszín.
A Mecsek környékén azért akadnak felszállóhelyek, és tanulódombok is.
Ha például észak-keleti a szélirány, akkor Dömörkapura érdemes menni, déli, dél-nyugati, illetve enyhe dél-keleti szélben pedig kiváló a Jakabhegy. Ahol 550 méteren van a starthely, a leszálló pedig 360 méteren. És többek között a közeli Orfűre is át lehet repülni (5 km). Mert nem mindenki lehet olyan szerencsés, mint Papp László volt 2 éve, aki erről a starthelyről a Balatonig meg sem állt (105 km-t repült).
Ha pedig csörlős terepet keresel, akkor irány Hajdúszoboszló, vagy a 2500 méteres kalocsai csörlőpálya, avagy a kartali vagy a szegedi repülőtér…
Részletes starthely leírások: itt!
