Fagyfutás: mínuszok, szelek és egy ír, aki mindent kibír

Maratonfutás az Északi- és a Déli sarkon? Ilyen is van! Mert, van, aki hidegen szereti, a futást. Sőt, fagyosan, hiszen olykor -50 fokban nyomják le a kilométereket a versenyzők.

Eljött a sarki futások időszaka…
Ugyanis december 12-én rajtol el a Déli-sarki Maraton az Ellsworth hegység lábától, nem messze a Déli-sarktól. Mondani sem kell, a verseny útvonalát végig jég és hó borítja, a hőmérséklet -20 fok körüli, és erős, folyamatos szél fúj.

Extrém körülmények

Ami pedig további nehezítő tényező: a maratont magaslati körülmények között (kb. 3000 méteren) kell teljesíteni. Ugyanis az Antarktiszt összefüggő jégtakaró borítja, amelynek átlagos vastagsága meghaladja a 2000 m-t. Ezt a versenyt követi a “világ leghidegebb 100-asa” nevű ultrafutóverseny december 15-én, ahol a versenyzőkre 100 km-es táv vár.





Landolás után fagyoskodás

A sarki fagy birodalmában nemcsak embertpróbáló, de költséges is futni. A déli-sarki futóversenyekre csak egy 8 napos Antarktisz-körutazás keretében lehet rajthoz állni, ahol a résztvevők teljes kiszolgálást kapnak a különrepülőtől a szállásokon át az étkezésig.
És, bár a kaland fantasztikusan hangzik, a nevezéshez bizony mélyen zsebbe kell nyúlni (USD 15.000), csekély 2.600.000 forintnak megfelelő összeget kell kiperkálni.

Azonban az Északi-sarkon sem olcsóbb futócipőbe bújni, hiszen ott is több mint 2.000.000 millió forint a belépti díj egy valamirevaló versenyre. Igaz, ebben már benne van a nevezési díj, a Spitzbergák és a Borneo orosz bázis közötti retúr repülőjegy ára, fa űtött sátor és étkezés a verseny alatt, valamint egy helikopteres “városnézés” is az Északi-sark felett.

Aki az Északi- és a Déli-sarkon is futott…


Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ír atléta, Richard Donovan, aki önmagát csak




Verseny a legkeményebbeknek
közepes futónak tartotta. Ezért arra jutott, hogy úgy szerezhet hírnevet magának, ha nem tömegversenyeken, hanem extrém körülmények között bizonyít.
2002 januárjában a Déli-sarkon rendezett első maratonin ez sikerült is neki.
A -50 fokban, a hóviharban hóvakságot kapott, fagyási sérüléseket is beszerzett, de végül majdnem kilenc óra alatt sikerült legyűrnie a 42 km-t, és első helyen ért célba.

Ezek után nagy titokban repülőre ült, és egyenesen a golyóbis másik sarkát vette célba. Attól rettegett, hogy az antarktiszi verseny résztvevői közül valaki másnak is eszébe jut, hogy mindkét sarkon elsőként fusson maratoni távot.
Richard ezért Norvégiába utazott, majd helikopterrel az oroszok északi-sarki bázisára vitette magát. Tíz héttel az antarktiszi kalandja után nekiállt futni az Arktiszon is.
A körülmények itt sem voltak kedvezőbbek: -60 C fok, 60 km/h-s jeges szél.
Richard végül 3 óra 48 perc alatt teljesítette a távot, így ő lett az első ember, aki mindkét földrajzi sarkon futott egy kiadós maratont.

Comments

comments