A világ második legmagasabb hegycsúcsa, a K2 eddig még meg nem mászott Nyugati Falát meghódító orosz expedíció kapta az Explorersweb.com által alapított Spirit of Adventure díjat. Nem véletlenül…
 A győztes orosz csúcsmászók  |
A honlap munkatársai azután hozták létre a díjat, miután kiszálltak a National Geographic kuratóriumából. Véleményük szerint a magazin látszatteljesítményeket díjaz.
Az évente legalább 1000 tengeri, hegymászó valamint tudományos expedícióról tudósító ExWeb 2007 legkomolyabb teljesítményeiből kilencet jelölt díjazásra, további ötöt pedig speciális elismerésben részesített.
Az év legkomolyabb teljesítményei
1. Orosz K2 expedíció – a 8611 méter magas K2 Nyugati Falának első megmászása
2. Jason Lewis – a Föld körülgyaloglása
3. Kazah K2 expedíció/ Denis Urubko – K2 északi gerinc, Karakoram
4. Tomaz Humar, Szlovénia – az Annapurna szóló megmászása, Himalája
5. Silvio Mondinelli, Olaszország – 14 év alatt 14 himalájai csúcs
6. Dodo Kopold, Szlovákia – 4 hónap alatt 3 nyolcezer méter magas csúcs a Himalájában
7. Borge Ousland and Thomas Ulrich – Nansen nyomában az Északi-sarkon, a sarkpont elérése és visszagyaloglás a sarkkörre
8. Hannah McKeand – a leggyorsabb Déli-sark elérés
Speciális elismerések
Valery Babanov és Sergey Kofanov, Oroszország – Jannu, Nyugati Gerinc, Himalája;
Valery Rozov, Oroszország- bázisugrás a patagóniai Torres del Paine csúcsról;
Tim Cope, USA – lovaglás Mongóliából Magyarországra, 3 év, 9800 kilométer;
Sebastien Roubinet, Franciaország – az Észak-nyugati átjáró leküzdése katamaránnal.
A legjobbak – 3 hónap a hegyen
 Az expedíció tagjai |
A világ második legmagasabb hegycsúcsán 10 éve senki sem mászott új utat.
Ennek az az oka, hogy a K2 a legnehezebb 8000-es.
A Mount Everest, világ legmagasabb csúcsa ugyanis technikailag nem “kifejezetten nehéz”, a fő problémát egyedül a magasság jelenti. A hegyre “csak” fel kell gyalogolni, a normál utakon nincs túl sok sziklamászás, kitett vagy meredek szakaszok, ami már komoly hegymászótudást igényelne.
Míg a világ legmagasabb csúcsára, az Everestre turisták és amatőrök is képesek – megfelelő háttértámogatás mellett – feljutni, addig a K2 megmaradt a valódi hegymászók játékterének. A K2-t ezért így is emlegetik: a hegymászók hegye (mountainer‘s mountain). Az orosz expedíció három hónap alatt abszolválta a feladatot – méterről méterre küzdöttek meg a 8614 méter magas csúcs monumentális Nyugati Falával.
All star team
Az oroszok “all star” csapatot állítottak össze a K2 eddig mászatlan Nyugati Falának meghódítására. Az expedíció tagjainak egyik fele az Everest Északi Falának átmászásával, a másik fele a Jannu Északi Falának megmászásával írta bele magát a hegymászás nagykönyvébe. Mindkettő korszakalkotó teljesítmény – úgy tűnik az utóbbi évtizedben az oroszok rakták le a hegymászás sarokköveit.
A sikertörténet
 Rossz kilátás |
A fal alsó része a Jannura emlékeztet – nyilatkozta Gennady Kirievsky.
Az alsó szakasz nagyon meredek, 7000 méterig számos áthajlást kellett megmásznunk, extrém nehéz sziklamászás – folytatta.
A viharban mindenki igyekszik lemenni a hegyről, az oroszok tovább másznak – adták hírül a hegymászó portálok július elején. Az oroszok a hónap első napjaira elejéig 7150 méter magasra küzdötték fel magukat a Nyugati Falon, és ott tábort építettek. Az idő elromlott, a viharok miatt mindenki lement a hegyről, az oroszok viszont maradtak, egy picike sátorban húzták ki a rossz időt.
 Mentés |
Akkoriban jobbra fordult az időjárás, számos expedíció jutott fel a csúcsra a normál úton. 12-e után viszont megjött a pokol, egy héten keresztül esett a hó és orkánszerű szél fújt.
A nehézségeket tetézte, hogy a csapat egyik tagja, Vitaly Ivanov rosszul lett.
A hegymászót le kellett vinni, mert olyan rossz állapotba került, hogy saját lábán egy lépést sem tudott megtenni. A 150 kilométeres szélben és hóesésben az expedíció minden tagja részt vett a mentésben; Vitalijt az előretolt alaptáborba, majd az alaptáborba vitték. Mivel akut hegyi betegségben szenvedett, és nagyon hosszú időt töltött nagy magasságban, a hegymászót helikopterrel kellett kórházba szállítani.
A mentés után az expedíció tagjai ismét nekiindultak a hegynek, felmentek a 4-es táborba, és méterről-méterre darálták a K2 Nyugati Falát.
Július 25-ig néhány expedíciónak sikerült elérnie a csúcsot a normál úton, ám a sok havazás miatt nagyon veszélyessé vált a mászás. Július végén ismét havazni kezdett.
A hegy nagyon havas, az egész Karakoramban nagyon sok hó esett, az időjárás hideg és szeles. Attól tartok, vége a szezonnak – nyilatkozta az olasz expedíció vezetője.
A hegyen tartózkodó mászók szerint a beépített köteleket eltemette a hó, ezért kárba veszett az addigi munka.
Július végén az összes expedíció feladta a kísérletezést, kivéve az oroszok. A rossz idő ellenére két csapat váltott műszakban azon dolgozott, hogy elérjék az ötös tábort (c5).
Annak ellenére, hogy az egyik hegymászót magasság miatt kialakult trombózis miatt le kellett szállítani a hegyről, a társaság nem adta fel. Augusztus 6-án Nickolay Totmjanin, Gennady Kirievsky, és Alexey Bolotov elérték az ötös tábort. Ez nagyjából a k2 piramisának felén található, viszont innen már egyszerűbb a feljutás.A trió további 4
 Behavazott sátor |
 No comment |
Az ötös táborból Andrew Mariev, Iljas Tukhvatullin és Vadim Popovich villámmászással elérték 8-as tábort, majd egy nap alatt elérték a K2 csúcsát.
A következő nap további 9 mászó érte el a k2-t.
Az orosz K2 expedíció példát mutatott a világ sportolóinak elszántságból, kitartásból, önismeretből, igaz felfedezői elszántságból, bajtársiasságból és a természet iránti tiszteletből – méltatja az év teljesítménye díjjal kitüntetett hegymászókat az Explorersweb.com.
A NatGeo győztese
 Branson – Pr expedíció? |
A portál hosszú évekig tagja volt annak a kuratóriumnak, amely a NatGeo szakmai elismeréseiről dönt, ám idén úgy érezték nincs tovább.
A National Geographic idén ugyanis a Virgin légitársaság és lemezkiadó tulajdonosát, Richard Bransont jelölte Felfedezői Életműdíjra, az Év Kalandjának pedig a brit miliárdos egyhetes Baffin-szigeteki expedícióját nyilvánították.
Levonjuk!
Ha egymás mellé rakjuk az ExWeb és a Nat Geo listáját, akkor néhány érdemi különbséget mi is felfedezhetünk.
A sárga magazin összeállítása sokoldalúbb, minden második jelölt vagy díjazott kutató vagy tudós. Ugyanakkor kevésbé átgondolt, nem rajzolódik ki belőle az a szempontrendszer, ami alapján összeválogatták a teljesítményeket.
A másik szembeötlő dolog, hogy túlnyomórészt angolszász nevekkel találkozunk a listán, mintha a világ véget érne az angol nyelvterület határainál.
Az ExWeb listája sportos és konzekvens, ám a sziklamászás a szükségesnél talán jobban reprezentált.
Ha a két lista élén álló teljesítményeket nézzük, akkor nem kérdéses: kinek a győztese az igazi győztes…
