Extrém sportok és a dopping

Lehet-e köze a kokszolásnak az extrém sportokhoz? Avagy, hogyan doppingolhat egy kerékpáros vonattal.

A doppingolás egyidős az emberiséggel. Az ókori görög atléták például nagy mennyiségű fehérje bevitelével igyekeztek előnyt kovácsolni maguknak, versenytársaikkal szemben.
A legerősebb görög atléta (i.e. 6. sz.), Milón a feljegyzések szerint napi 9-15 kg borjúhúst  evett, teljesítménye fokozására. De, hol vagyunk már ettől! Napjainkban a géndopping vagy a





A body buildingben sem elfogadott a szerek használata (ww.melissadettwiller.com)
vérátömlesztéses dopping (1986 óta tiltott) fogalmával ismerkedünk.


Mi számít doppingnak?


De, kezdjük ott, hogy mi számít doppingnak?  Az olimpiai mozgalom Antidopping Kódexe (WADA) szerint dopping:
“a sportoló egészségére potenciálisan káros és/vagy teljesítményének növelését elősegítő, a sportoló szervezetében kimutatható, bizonyítottan alkalmazott eszköz (módszer vagy anyag)”.  
Vagyis, ha egy sportolónak gyakorta anabolikus szteroidok alkotják az étrendjét. Ami persze, nem csak tisztességtelen, de életveszélyes is a szervezetére nézve.


Életveszélyes szerek: be, a szervezetbe…

A szteroidok és hormonkészítmények, ugyanis nem egy esetben vezethetnek daganatos megbetegedéshez, érszűkülethez, trombózishoz vagy éppen szívinfarktushoz. Elég csak arra a profi kerékpárosra gondolni, aki a halálba kerékpározta magát, ugyanis a szervezetében lévő szerek elnyomták a fájdalom- és a fáradtság érzését, és “nem vette észre, hogy belehalt”. De, ott van Florence Griffith Joyner, vagyis “Flo-Jo” példája is. A világ egyik legjobb sprintere szívproblémákba halt bele, negyven éves kora előtt.


Freestyle, rekordok: Nyaktörő mutatványokhoz nem kell dopping

A dopping és az extrém sportok esetében azonban számos olyan sportág létezik,




Maximum a gép lehet “doppingolva” (Jeff Kangola)
amelynél felesleges lenne azt vizsgálni, hogy doppingolt-e a versenyző. Hiszen például az, hogy A. J. Hackett, mélybeugró 199 métert zuhanjon egy makaói toronyból, ehhez a teljesítményhez nincs igazán doppingszer. Vagy, ahhoz, hogy Ritczler Gusztáv 270 méter mélyre merült le az egyiptomi Blue Hole-nál – és ezzel új palackos mélymerülési világrekordot állított be -, ennél az esetnél is felesleges lenne feltenni azt a kérdést, hogy doppingolt-e. A válasz egyértelműen nem lenne.

Valamint, az extrém sportokon belül, a freestyle irányvonal képviselőnél sem szólhat bele a dopping a versenyeredménybe. Hiszen, itt a versengés lényege a fizikai képességek mellett a kreativitásban rejlik. Itt ugyanis, a minél eredetibb és minél nyaktörőbb trükkökért adják a legtöbb pontot.


Ultrafutás: A sportágban nem segítenek a csodaszerek

De, persze vannak olyan sportok is, ahol a fizikai teljesítőképesség, az adottságok és az erő nagyon sokat számít, mint például az ultrasportok. De, az ultrafutás esetében sem jellemző, hogy jelen lenne a dopping. Ugyanis, ebben a sportban csakis az erőn, a fizikai állóképességen múlik a siker, és azon, hogy a futó fejében helyén legyenek a dolgok. Az ultrafutásban az nyer, aki egy versenyen kétszer, háromszor, tízszer képes önmagát, a fájdalmat és a fáradtságot legyőzni. A különböző csodaszerek ebben nem segítenének.

Igaz, elvétve, de előfordulnak doppingesetek ultrafutásban is. – Természetesen voltak esetek, kísérletek, és komoly, két éves eltiltás is előfordult, de nagyon-nagyon ritka. Itthonról egyetlen esetre emlékszem, 2000-ben bukott meg egy fiú, aki igazából amatőr sportoló, és mai napig biztos vagyok benne, hogy a tudatlansága, a tájékozatlansága okozta a vesztét. Valószínű, hogy valami olyan táplálék-kiegészítőt vett be, amin nem




Hermida-ról kiderült tévesen vádolták meg
volt feltüntetve az összetétel
nyilatkozta korábban Kiss Zoltán az extrem.hu-nak.


MTB: Hamis doppingvád

Három évvel ezelőtt egy mountainbike-ost zártak ki a Vb-ből, doppingvétség miatt, hiába bizonygatta igazát. Aztán kiderült, tévedtek vádlói, de akkor már ugrott a világbajnoki helyezése.

A spanyol José Antonio Hermida-nak ugyanis, gyanús volt a véreredménye, mert a vérében magas volt a vörösvérsejtek száma. Hermida hiába mondta: sohasem szedett doppingszert. A nemzetközi kerékpárszövetséget (UCI) ez nem érdekelte. A klasszisról később kiderült, téves volt megvádolása, de hitelét már nehezen szerezte vissza.


Profi kerékpár: Vonattal doppingolt

A profi kerékpársport híre nem ismeretlen dopping-fronton. A múlt évi Tour de France verseny kezdete előtt 13 versenyzőt (köztük a legesélyesebbnek számító Ivan Bassót és Jan Ullrichot is) például saját csapata küldte haza, esetleges doppingvétség miatt.
A múlt évi Tour győztes, Floyd Landis vizeletében pedig tesztoszteront és epitesztoszteront mutattak ki, ezért megfosztották címétől. Az amerikai kerekes szerint az intézmény hibázott, a minta 




Neco Padaratz Fotó: ASPWorldtour/Tostee
elemzése során.
De, a Tour történetében korábban is volt már címfosztás. 1904-ben Maurice Garin járt Landis-hoz hasonlóan. Igaz, őt azért diszkvalifikálták, mert vonattal tette meg a táv egy részét.


Hullámlovaglás: doppingszer a gyógyító szer

Ki gondolná, hogy a hullámlovaglást is érte már dopping vád. Ebben a sportágban is felfüggesztettek már sportolót a versenyzéstől. Két évvel ezelőtt a brazil Neco Padaratz szervezetében mutattak ki az ellenőrök szteroidokat. A rider beismerte, hogy szedett gyógyszereket hátsérülésére miatt, de nem dopping szándékkal. Ezek a szerek azonban teljesítményfokozónak minősültek.


Nézz bele, mellékhatások nélkül: Dopping Dosszié az extrem.hu-n

Comments

comments