60 km/órás sebességgel vágtató lovak, kemény fizikumú sportolók – ilyen a lovaspóló. Hétvégén tartották a lovaspóló magyar bajnokság záró futamát, Tabajdon. Ott jártunk.
 Milliós költségvetés (Fotó: extrem.hu)  |
Az Magyar Póló Klub Wunderlich (kék) csapata játszott az Magyar Póló Klub fehér csapatával, a harmadik ellenfél pedig a lengyel Floriol csapat volt.
A győztes a Magyar Póló Klub kék csapata lett.
Azonban ne ugorjunk ennyire előre… Elsőként röviden írunk arról, miként is zajlott a hétvégi verseny, valamint, megnézzük, miről is szól a lovaspóló.
Pozícionálás, kapura lövés és gól!
Verőfényes napsütésben vágtattak a tabajdi lovaspóló klub 230×180 méteres versenypályájára a csapatok, mindkét csapatban 4-4 játékos. Minden versenyző és a bíró
 Embert próbáló sportág, nagy fizikai erőt kíván a lovasoktól (Fotó: extrem.hu) |
Szegedi Gábor bíró elindította a mérkőzést, beütötte a kezdő labdát.
A pálya szélén, a közönség soraiban helyet foglalva, hallatszott a lovak patáinak dübörgése. A pólósok az elütött labda irányába vágtáztak, amely az egyik kapu irányába tartott. Pozícióba álltak, helyet adnak a beütésnek. “Gól!”- kiáltotta gróf Almásy Antal, versenyző és egyben a Magyar Póló Klub egyik tulajdonosa mikrofonjába, miközben a versenyt kommentálta a közönségnek.
Folytatódott a harc. Szép támadásokat láthattak a szurkolók, majd két játékos ütközött, nyeregtájon, ez nem tiltott.
“A kék csapat megszerezte a labdát, Fernando pozíciónálta, majd ütött egy beck-et” – hangzott ismét Almásy szava. “Mennek a kapu felé. Az egyik versenyző meghookolta (hook: az ellenfél ütőjének megakasztása) a labdát” – hallatszott később.
A labdát a Magyar Póló Klub kék csapata szerezte meg, a paripák teljes erőből vágtattak, a labda a kapu felé repült. A 7,5 perces játékidőből még 2 perc volt hátra. A Magyar Póló
 Szegedi Gábor hat éve lovaspólózik (Fotó: extrem.hu) |
Kiváló erőnlétű mén kell
A lovaspóló lovak nem igen tudnak ügetni, hiszen a lovaspóló pályán ezt nem lehet, csak lépésben, vagy vágtában közlekedni. – A lovaspóló lovaknak nagyon keményeknek kell lenniük, mert nagy igénybevételnek vannak kitéve – mondja Zákány Ferenc versenyző, miközben a pályán zajló második 7,5 perces versenyt nézzük.
Elmondja, a lovaspóló sportra tenyésztett lovak szívósak, gyorsak, masszívak, fordulékonyak és erős lábakon kell állniuk, hiszen sokszor 50-60 km/órás sebességgel nyargalnak a pályán.
Közben ismét 3 perce szünet következik, a versenyzők levágtáznak a pályáról, és másik lóra ülnek. Szegedi Gábor a családjához lovagol, leszáll lováról, mondja, most van pár perce, hogy beszélgessünk, majd ismét pályára kell mennie. Megtudom, egyik gyermeke, 12 éves fia is versenyzik, és bizony több lovaspólós felesége is néha versenymezt ölt.
– Jól versenyeznek a magyar versenyzők. Kiváló lovaspólós játékos például Mészáros Péter, Dvoracsek György, Dr. Piros László, Almásy Antal és Dr.Ivanics György is – emelte ki Szegedi Gábor, majd átült arra a paripára, amelyen fia vágtázott a pálya mellett.
Elegáns, tradicionális, de drága
A magyar pólójátéknak sok éves múltja van, 1880-ban gróf Andrássy Géza honosította meg hazánkban. A magyar Honvéd Póló Klub csapata 1938-ban még Európa Bajnokságot is nyert. Ezután, egy jó pár évre megszűnt országunkban a sport, 1993-ben éledt újra.
 Egy meccs 4 negyedből áll, amelyek 7,5 percesek (Fotó: extrem.hu) |
Napjainkban, hazánkban az aktív sportolók száma csupán 20-30 fő között mozog. Ennek több oka is van. Egyrészt a sportág nagyon költséges, másrészt nagyon strapás.
Egy versenyzőnek 5-6 versenylóval kell rendelkeznie, ugyanis egy verseny során folyamatosan cserélik a lovakat, fáradtságuktól függően. Egy kimondottan a “lovaspólóra szánt” ló ára pedig 3 millió Ft is lehet.
A drágaságon túl ott van a kemény felkészülés is. Mert a lovaspóló nagyon kemény fizikai erőnlétet kíván a sportolóktól a tökéletes lovaglási tudás mellett. Valamint a versenyzőknek lovuk minden rezdülését ismerni kell, ahhoz, hogy a versenyeken jól irányíthassák paripájukat, ehhez pedig sokat kell lovagolni a versenylovakon.
——————————-
Fotók: Kardos Zsanett
