Sárban és esőben kegyetlen menet várt a Buda Maraton Mountain Bike verseny résztvevőire a hétvégén a hármashatár-hegyi repülőtér környékén.
Negyedik alkalommal került megrendezésre május 1-én a terepkerékpárosok viadala, amely az idei évtől az Union Cycliste International (UCI) világszervezet MTB Marathon Club versenyei között szerepel. A hét országban zajló versenyen amatőrök is indulhatnak.
A sorozat célja, hogy az UCI az amatőr kerékpárosok számára is megmérettetést biztosítson a nemzetközi szervezetek eseményein.
Versenyelőkészültek
Hétfőn már kora reggel gyülekeztek a kerékpárosok a helyszínen, és egyre több olyan autó parkolt le, melynek tetőcsomagtartóján kétkerekű járgányok sorakoztak.
 Gyilkoslódarazsak egyik fele  |
A kora reggeli szemerkélő eső ugyanis senki nem tántorított el attól, hogy leadja nevezését, és készüljön a 11 órás rajtra. De, elővigyázatosságból a legtöbb induló kikészítette esőruháját.
Több csapat, mint például a Gyilkoslódarazsak is, saját versenysátor alatt készült a nagy kirajzásra. Hiszen, lódarazsak támadása nélkül szinte nincs mountain bike maraton.
A lágyan csepergő eső azonban csaknem hagyott alább. Sőt, egyre agresszívebb formát öltött (ha lehet egy eső agresszív?). Ez azonban nem tántorította a sportolókat, egyre növekedett a rajtszámozott kétkerekűek száma.
A rajtig azonban, hogy senki ne ázzon a legtöbben az óriássátor vízmenteségét választották, és inkább bevállalták a színpadon fellépő együttes dobhártyaszakító pergő dobszóját.
 Pintér Sándort nem hangolta le az eső |
Jó gumival az esőmenők
„Sáros, latyakos időben csak jó, tapadós gumikkal lehet nekivágni egy ilyen versenynek, különben szenvedés” – mesélte Pintér Sándor, aki a két körös (vagyis 2x 40 km-es kategóriában nevezett). Az amatőr versenyző miközben a 20 percet csúsztatott startra várt elmondta: az ő bringája hátul Hutchinson gumival, elől Richey-jel felszerelt. Első kereke pedig vékonyabb, hogy jobb legyen a járgány gördülési ellenállása.
A Budai-hegyekben kanyargó versenypályát a szervezők úgy jelölték ki, hogy gyönyörű helyeken haladjon át és változatos legyen. És ugyanez elmondható a terepviszonyokról is. Amelyek sorában az emelkedőtől (siratófalas szakasz) kezdve a sziklás, erdős útig sokféle pálya megtalálható. Ami napsütötte időben szemkápráztató is. De, zuhogó esőben kicsit más. Kicsit nehezebb. Kerékpár és embergyötrőbb. Az eső pedig még inkább ráhúzott, mintsem alábbhagyott volna.
Vízhatlanított csavarok
„Mát többször áttisztítottam a fogaskerekeket, és átkentem az alkatrészeket speciális víztaszítóval. Igaz, ilyen maratoni esőzésben ez nem sokat számít” – tudatta Pintér Sándor induló. Elmondta, ennél cudarabb versenye a tavaly előtti 101 km-es osztrák Salzkammergut Trophy volt, ahol szintén végig zuhogó esőben mentek, nagyon hideg egy fokban.
Sándor, miközben a pár perc múlva induló viadalra készült lelkiekben, és a cipője szárazon tartására szánt kamázst felhúzta, még hozzáfűzte, fontos, hogy a versenyző ne fázzon át a nyirkos időben, mert akkor duplán nehéz teljesíteni. Ezért esőkabát-felsőjét is duplán beigazította, hiszen úgy saccolta, hogy a 2x 40 km-t négy óra alatt teszi majd meg, ha minden jól megy. Ez idő alatt pedig hiába hajt az ember könnyen megfázhat ez erdős szakaszon. Tudatta, majd letekert a rajtvonalra.
 Az erdős szakasz felé |
600 kerekező a startvonalon
Az eső csökkenését nem várhatták ki a szervezők, hiszen a hétfői napon erre esély sem mutatkozott. (A verseny végéig, késő délutánig zuhogott.) Fél 12-kor tehát felsorakozott a népes mezőny a rajtvonalra. Elől a bekonferált profik, mögöttük a hobbisták. Majd eldördült az indítószó. A felvezető motorosos után pedig a csaknem 600 fős mezőny. Idősek, és fiatalok, esőre öltözött menő kerékpárruhások, és kezdő indulók. A sort, lemaradva a boly mögött egy tizenéves kisfiú zárta, aki úgy vélte lehetnek még utolsóból elsők.
A hegyi menők rohama a felvezetőben áthaladt a célvonalon és lassan eltűnt a távolban, az esős, párás időtől ködbevesző hegyoldal erdőjében.
A versenyzőket megkínozta a folyamatos esőzés, de hozzáállásul rendíthetetlen volt. A 80 km-t teljesítők öt órás kerekezés után haladtak át a célegyenesen, de sokan hat órán felül teljesítettek.
Az idő kegyetlensége tehát nem tette tönkre a viadalt, „csak” nagyban megnehezítette mind a sportolók, mind a szervezők dolgát.
Több kép a Galériában.
