Az ejtőernyőzés egészségügyi feltételei országonként változnak. Az Egyesült Államokban például többen zuhannak alá műlábbal, ami nálunk teljesen elképzelhetetlen.
Itthon a sportág szerelmeseinek fel kell készülniük egy rövid alkalmasság-vizsgálati procedúrára, amely során fehér köpenyesek vizslatnak és bírálnak, adnak áldást, vagy
  |
Magyarországon szigorú orvosi vizsgálaton kell részt vennie annak, aki ejtőernyőzni szeretne. Ezalól csak a tandemugrás kivétel, amihez nem kell előzetes alkalmassági vizsgálat. Az orvosi vizsgálatba – amely körübelül egy délelőttöt vesz igénybe – beletartozik a szemészeti, a fül-orr-gégészeti, az ortopédiai, a neurológiai, a sebészeti, a fogászati vizsgálat, a tüdőszűrés, nőknél pedig a nőgyógyászati vizsgálat. Ha azonban bármelyik területről rendelkezünk fél évnél nem régebbi lelettel, akkor azt a vizsgálatot nem kell elvégezni.
Egyre jobb felszerelések. Tudni kell kiegyenlíteni
Fontos megjegyeznünk, hogy a mai ejtőernyős felszerelések minősége folyamatosan javul, így egyre kisebb az a terhelés, amit az ugróknak a “nyíláskor” vagy a földetéréskor el
 |
Ejtőernyőzés közben a külső nyomáskülönbség nem olyan jelentős, mint a búvárkodásnál, de ha nem tudjuk kiegyenlíteni, az kellemetlenséget okozhat. Szabály írja elő: ha valaki 4000 méternél magasabbról akar ugrani, akkor barokamrás vizsgálaton kell részt vennie. Korábban az ejtőernyőzésben meghatározták az ugró maximális súlyát is. Ezt a 80 kg-os súlyhatárt azonban ma már nem veszik szigorúan – a súlyos elhízás azonban most is kizáró ok.
Ha az orvosi vizsgálaton túl vagyunk, akkor pedig nincs más dolgunk, mint elvégezni egy tanfolyamot, és ugrani és nyitni és zuhanni és frankón földet érni.
Ugorj bele az extrem.hu-n: Bázisugrás Dosszié
Még több légi sport az extrem.hu-n: Siklóernyő & Sárkányrepülő Dosszié
