A kiteszörfösök zavarják a madarakat, a hómobilosok az erdő állatait ijesztik el, Hawaii egyik szigetén pedig lassan már egy vízisport sem kívánatos. A természet megóvása nevében egyre több helyen hoznak tiltó határozatokat látszólag környezetbarát extrémsportok ellen. Összeállításunkban ezeket szedtük csokorba.
 Kiteszörfösök helyzete itthon sem könnyű  |
Érdekes jelenség figyelhető meg az Egyesült Államokban, az utóbbi hetekben. Az év végén és január első heteiben, egymástól függetlenül, több, extrémsportok művelését tiltó intézkedés látott napvilágot. Összeállításunkban ezeket mutatjuk be.
Nem nézik őket madárnak
Kiteszörf: Ezen sportág művelői vízen sikló deszkán szelik a habokat, úgy, hogy közben egy sárkányernyő segítségével hasznosítják a szél erejét. Ennél a sportnál kevesebb környezetbarát időtöltés létezik – gondolhatnánk elsőre. Mégsem örül mindenki a kiteszörfösök jelenlétének. Texas államban, a Mexikói-öbölben lévő Padre-szigetnél például azt sérelmezték, hogy a kite-osok ernyői megzavarhatják az ott fészkelő madarak repülését. Emellett arra is panaszkodtak, hogy az ottani nemzeti park látogatói sem örülnek a nagy sebességgel a part közelében száguldozó kiteszörfösöknek. 2003. december 29-től tilos a Padre-sziget közelében kite-ozni.
 A kitesurfösöknek itthon sem könnyű |
Mivel az Egyesült Államokban a nemzeti partokat egyazon szövetségi szerv fogja össze, a National Park Servic, a Texas állambeli tiltás precedenst jelenthet más part menti államok számára is.
Bár nem is kell olyan messzire mennünk. Nyáron itthon a Balatonnál csaptak fel a vita lángjai a fürdőzők és a kite-osok között Balatonszabadi-Sóstónál. Ez a magyar kite-osok egyik kedvenc helye. Nem túl fás a part, így kisebb a veszélye, hogy fennakad a sárkányernyő a fákon, sekély a víz, egyenes a partvonal – kite-ozásra ideális. A fürdőzők másképp vélekedtek. Féltek a nagy sebességgel a part közelében „száguldozó”, furcsa szerkezettel mozgó extrémsportolóktól. A következmény az lett, hogy kitiltották a kite-osokat.
 Gyors, elegáns, kényelmes Forrás: arcticcat.com |
Persze nem csak a kite-osokra jár rá a rúd. Náluk sokkal kézenfekvőbb a hómobilosok elleni tiltakozás.
Robogj arrébb, fiacskám!
Ez a némileg a jetskire hasonlító, de havon használt közlekedési és sporteszköz rendkívül népszerű az Egyesült Államokban, Kanadában és Skandináviában. A hómobilok ellenzői szerint viszont felverik a téli erdők csendjét, elijesztik az állatokat, és esztelen száguldozásukkal veszélyt jelentenek a kirándulókra, síelőkre, sífutókra, az üzemanyag környezetromboló hatásáról már nem is beszélve.
Az egyik legismertebb és legnépszerűbb nemzeti parkban, a Yellowstone-ban évek óta megy a politikai csatározás a hómobilok ügyében. A Clinton-kormányzat fokozatosan ki akarta tiltani őket a nemzeti parkokból, az olajlobbitól függő Bush-ék pedig amellett kardoskodtak, hogy a hómobilok rengeteg bevételt jelentenek a Yellowstone-nak, több, hómobilos túrákra szakosodott cég menne tönkre, stb. A Bush kormányzat rendelete szerint naponta 950 hómobil közlekedhet a parkban.
 Hómobil, a környezetromboló Forrás: arcticcat.com |
2003. december 16-án azonban Emmet G. Sullivan szövetségi kerületi bíró azt az ítéletet hozta, hogy a Bush kormányzat ezen rendelete önkényesen változtatott a Clinton kormányzat fokozatos kivonásra vonatkozó rendeletén. Vagyis mostantól újra a Clintonék-féle 493 hómobil/nap limit van érvényben, a következő évtől pedig teljesen kitiltják őket. Sullivan szerint Bushék nem indokolták meg, hogy miért emelték hirtelen kétszeresére a napi limitet, ezért érvénytelenítette a határozatukat. Norton belügyminiszter a bíró döntése után azt nyilatkozta, hogy a kétszeres emelés azért volt indokolt, mert Clintonék 2001-es határozata óta már sokkal környezetkímélőbbek a hómobilok.
A csatának persze még messze nincs vége. A hómobil-bizniszben érdekeltek őrjöngetek, hogy a szezon előtt pár nappal, amikor már megvették a legújabb modelleket, akkor hoznak ilyen döntést. A lobbik újra egymásnak feszülnek, folyik a fellebbezés – még semmi nem dőlt el.
Hawaii: sportkufárok kíméljenek
Ennél is átfogóbb, és talán még érdekesebb az a döntés, amelyet a Hawaii-szigetek egyikén, Maui-n hoztak. A sziget kerületi tanácsának (County Council) 2003. október 3-ai döntése szerint Maui szigetén megtiltják az extrém- és kalandsportok kereskedelmi jellegű oktatását, az eszközök kölcsönzését. Az indoklás szerint a tengerpartot és az óceánt ellepték a bérléssel foglalkozó cégek, és így a „nagyközönség” kevésbé tud szórakozni. A tiltott tevékenységek listája igencsak meglepő: hullámlovaglás, szörfözés, kiteszörf, szabadtüdős búvárkodás, könnyűbúvárkodás és tengeri kajakozás.
Az ezután sem lesz tilos, hogy a másutt vett vagy bérelt eszközökkel ezekre a sportokra használják a tengerparti vizeket, de ezentúl törvényellenes lesz például szörfleckéket adni Maui tengerpartjain. (Hogy hogyan fogják ellenőrizni, hogy Joe Jimmy haverja-e és csak épp lehordta, hogy mennyire bénán tartja a deszkát, vagy pénzért oktatja-e, az legyen az ő gondjuk.)
 Rontja a látképet? |
Az illetékesen elmondása szerint nem mindenütt tilos az oktatás Maui partjainál. Persze az kevéssé vigasztalja a sportolókat, hogy a kevésbé frekventált, előnytelenebb fekvésű zónákat szabadon használhatják. Az engedéllyel rendelkező iskolák, árusok júniusig folytathatják tevékenységüket, de új engedélyeket már nem adnak ki.
A döntés azért is igen meglepő, hisz Hawaii partjainál rendezik a legtöbb szörfversenyt, itt található a legtöbb hullámlovaglásra alkalmas tengerpart. A Tanács döntése szerint szörfversenyeket ezután is rendezhetnek. Naná, tehetjük hozzá, az hozza a sok pénzt.
Ki mit (és mennyit) fogyaszt?
A fenti példákban a hómobil esetét kivéve egyetlen sporttevékenység sem sorolható a klasszikus értelemben környezetromboló kategóriába. A vízsportok szerelmesei semmivel sem fogyasztanak több élelmiszert, szórnak el több szemetet, mint a parton napozó, lődörgő „nagyközönség”. Ráadásul ezek a sportolók általában többet is költenek, mint az „egyszerű” turisták.
Az viszont megfigyelhető folyamat, hogy az egyre népszerűbbé váló sportágakat – ilyen például a viszonylag rövid történelemre visszatekintő kiteszörf – egy idő után szabályozni kell. Egymást zavarják a hullámlovasok, a fürdőzők, a kitesurfösök, így a partszakaszoknak, szigeteknek, nyaralóhelyeknek egyre inkább specializálódniuk kell.
