A jenkiknek van egy olyan szokásuk, hogy szeretnek mindenben az elsők lenni. Büszkék rá, hogy egy honfitársuk fedezte fel az Északi-sarkot, az viszont piszkálja a csőrüket, hogy a manapság divatos stílusban, azaz gyalog és egyedül még egy amcsi sem járta meg az utat. Wave Vidmar lehet az első.
 Wave Vidmar: az első jenki, aki egyedül… Forrás: northpolesolo.com  |
Ki tudja miért, az Északi-sarkra nem szívesen járnak az emberek. Vajon mi készteti őket távolmaradásra? Talán a sok hó, vagy a hosszú tél, esetleg a nagy hideg, ne adj‘ isten az infrastruktúra teljes hiánya? Vélhetően ezen okok összessége készteti a bolygó lakosságának túlnyomó többségét arra, hogy nagy ívben elkerülje a 66. északi szélességen túl fekvő területeket. A krónikák szerint először a X. században lépett ember Grönland földjére, bizonyos Gunbiorn. Nála jóval nagyobb területet járt be néhány évtizeddel később Vörös Erik, aki száműzetése miatt keveredett Izlandról Grönlandra. A sarkvidékre azonban csak a XX. században jutott el az első ember, méghozzá az amerikai Robert Peary 1909. április 6-án. Bár egy Albert Cook nevű másik amerikai váltig állította, hogy ő közel egy évvel megelőzte Pearyt, egy korábbi a Mt. McKinley meghódításával kapcsolatos hazugság kétségessé tette szavahihetőségét. Így a hivatalos álláspont szerint Pearyé az Északi-sark felfedezésének érdeme. Peary öt kísérőjével, és eszkimó kutyái segítségével érte el a sarkot, azonban a múlt század végén divat lett egyedül és gyalog megtenni a pólushoz vezető utat. A gyorsasági rekorderek zömmel az Arcsisevszkij foktól indultak útnak, hogy 52-82 nap alatt járják meg a 950 km-es utat. Eddig a norvég Borge Ousland bizonyult a leggyorsabbnak, neki csupán 52 napig tartott, hogy elérje az Északi-sarkot. A listát böngészve találunk még ismerősöket, így pl. a tavaly elhunyt Antoine de Choudens-t vagy Pen Hadow-t, aki most éppen a Déli-sark felé tart.
Örökmozgó
 Változatos táj a sarkvidéken Forrás: northpolesolo.com |
Bármilyen különös, amerikai kalandor ilyen formában (azaz gyalog, egyedül) még nem érte el a déli sarkot. Ezen az áldatlan állapoton kíván változtatni Wave Vidmar, aki a jövő hét elején indul a közel ezer kilométeres útra. A 39 éves üzletember mögött komoly sportmúlt áll. Tíz évesen ismerkedett meg a szikla- és hegymászással, középiskolában kiváló atléta (magasugró) volt. Ekkor kezdett el extrém sportokkal foglalkozni: ejtőernyőzött, siklóernyőzött, nyáron tengeri kajakozott, télen pedig snowboardozott. Imádott biciklizni, olyannyira, hogy 2000. őszén keresztül kerékpározott az Egyesült Államokon (kb. 4200 km). A kerékpározástól azóta sem szakadt el, az északi-sarki expedícióra készülve napi több órát bringázott, mellette súlyzózott, trekkingelt, hegyet mászott. És, ami a legfontosabb: hízott! Wave civilben kb. 80 kg, azonban az expedíció kezdetére elérte a 100 kg-mot, rengeteg zsírt halmozva fel a szervezetében. Ne legyenek kétségeink, a -20, -30 fokos hidegben szüksége lesz rá, hogy bírja a gyaloglást, és a közel 150 kilós szánt, amin a felszereléseit húzza.
Eszkimó ruha és műholdas telefon
 Wave egy 150 kg-os szánon húzza a felszerelést Forrás: northpolesolo.com |
A pakk nagyját természetesen az élelem teszi ki, a kajáknak legalább két hónapig ki kell tartaniuk, hiszen belátható közelségben nincsen vegyes bolt. Márpedig naponta 7000 kalóriát kell bevinni a szervezetbe, a normál hétköznapokon szokásos 2-3000-rel szemben. A szánon található még Wave otthona, egy hiper expedíciós sátor, amikor éppen nem gyalogol, akkor ebben fogja tölteni üres óráit, itt eszik, alszik, főz, és írja a naplóját, a napelemes laptopon. Lesz nála egy műholdas telefon is, hátha valakinek eszébe jut felhívni, manapság az embernek, muszáj mindig elérhetőnek lennie. A szánon lesz persze a ruhatár is, aminek külön érdekessége, hogy a legmodernebb márkás expedíciós cuccok mellet ott lesznek a már jól bevált, számtalanszor bizonyított eszkimó ruhák is, a legtöbb “sarkjáró” erre a keverékre esküszik. Az egyik legérdekesebb kérdés a tisztálkodás. Nos, ezt nem nagyon lehet túlzásba vinni, folyékony vízzel nem igen fog találkozni, de ha mégis, azzal vigyázni kell, hiszen a rendkívüli hidegben minden nedves dolog azonnal kőkeményre fagy. Még a napkrémekkel is vigyázni kell, azoknak is van minimális víztartalmuk, és a fagyott krém csúnyán el tud bánni a bőrrel.
A tervek szerint Wave kb. 60 nappal az indulás után, május 1-je körül fogja elérni az Északi-sarkot. Kezdetben napi két órát tud csak gyalogolni a nappalok rövidsége miatt. A tavaszi nap-éj egyenlőséggel (márc. 21.) azonban beköszönt a sarkvidéki nyár, és akkor már 24 órán keresztül világos van. Jó nagyokat lehet sétálni a friss levegőn.
