Drámai fordulatok a Szupermarathonon

A 14. Bécs-Budapest Szupermarathon harmadik napján az indulóknak a 60 km-es Győr-Tata távot kellett megtenniük. Szupernagyi, pompomlányok, no meg interjúnk Kruglikovval és Chawawkóval, a két élen álló ásszal. Az extrem.hu helyszíni tudósítása


Kruglikov bekeményített

Mint ahogy arról már korábban beszámoltunk, a Bécs-Budapest Szupermarathon első napján, sőt még a második végén is Vozár Attila állt a férfi egyéni kategória élén. Azóta nagy változások történtek a sorrendet illetően. De ne szaladjunk ennyire előre.



Varietas delectat, avagy a változatosság gyönyörködtet. Ahogy azt már megszokhattuk, a rómaiaknak mindig igazuk van, így őszinte szívvel írom le, hogy kiválóan szórakoztam a harmadik, relatíve rövid szakaszon. És talán joggal gondolom azt, hogy rajtam kívül még nagyon sokan érezték jól magukat éppen amiatt, hogy jóformán óránként változott az élen álló személye, sőt egy idő után már az összetettben vezető futó kilétét is csak némi fejszámolás után sikerült meghatározni.



A Győr és Tata közötti 60 km-t talán egyedül a szakasznak az élről nekivágó Vozár Attila nem igazán élvezte, akinek az első váltóhelyen, Bőnyben már felére csökkent az előnye az orosz Anatolij Kruglikovval szemben (kb. négy perccel vezetett a mi fiunk), és továbbra is a nyakában lihegett az újonc lengyel, Thomasz Chawawko. Bár azt hiszem, Attila jobban örült volna délután fél háromkor is, ha a nyakszirtjén érzi a rocker külsejű lengyel zihálását. De fél három még nagyon messze volt, addig pedig, mint az a fentiekből kiderült, nagyon sok minden történt.



Szurkolók tömkelege Bőny községben



Gyerekek népes hada várta a futókat

Győr városából kijövet még minden ment a megszokott kerékvágásban, azaz Vozár Attila vezetett, nem sokkal mögötte trappolt a címvédő Kruglikov, őket pedig látótávolságon belül követte az újonc lengyel. A rajttól 20 km-re volt az első váltóhely, Bőny. A szupermarathon résztvevői biztos, hogy nem fogják egyhamar elfelejteni ezt a kis falut. A település apraja nagyja a falu főutcáján állt, felszerelve síppal, dobbal és talán nádi hegedűvel is, volt nagy csinnadratta, dj pult, kis zászlók és nagy transzparensek.


Szupernagyi és Zala Gyuri

Szupernagyi, a falu vezérszurkolója több tálca hihetetlenül finom gerbeaud-val várta a futókat, különösen nagy kedvencét, a Bajnokok Társaságának vezetőjét, Zala Gyurit. Mindenki megnyugodhat, a finom sütemény nem fog rászáradni a futók nagymamájára. Ami még ennél is fontosabb: a bőnyi váltóhelyre már nem Vozár ért először, hanem Kruglikov, aki a 20 km-es szakaszon, írdd és mondd, három perces előnyt szerzett. Ezzel az összetettben négy perc körülire csökkentette a hátrányát. Másodiknak jött Attila, közvetlenül mögötte pedig a kitartó Chawawko. Mi van, nem lehet ezt a lengyelt lerázni?- kérdeztük egymástól. Nem lehetett, sőt ő volt az, aki elkezdett megszabadulni magyar vetélytársától.


A másodikként beérkezett Chawawko

Fordult a kocka



Így aztán általános meglepetésre, sőt döbbenetre, 17 km-rel arrébb, Nagyigmándon már a kimondhatatlan nevű lengyel állt az élen. Összeszedett, dinamikus mozgással robogott át az általános iskolás pompom lányok kordonján. Kutyafáját, ennek már fele sem tréfa, engedtessék meg ennyi részrehajlás, de azt vártuk, hogy mikor jön Attila. Nagy-nagy szomorúságunkra azonban a kiváló formában lévő lengyelt a szintén kiváló formában lévő orosz követte. Kruglikov csupán másfél perccel volt lemaradva az élen állótól, viszont Vozár Attila csak nagy sokára, a száguldó lengyel után kilenc perccel bukkant fel az igmándi pompom utcában. Hát, ennek aztán már tényleg nem lesz jó vége. Kezdtük sejteni, hogy a nap végére már nem magyar futó fog a Bécs-Budapest Szupermarathon verseny élén állni. Félelmünk sajnos beigazolódott, ugyanis a tatai edzőtáborban felállított célba valóban Chawawko érkezett először. De nem egyedül! Ugyanis kart karba öltve érkezett Kruglikovval.

60 km után óriási sprintet vágtak ki, hogy eldöntsék, ki nyeri az idei Szupermarathon harmadik szakaszát. A sprintbefutót végül Kruglikov nyerte, hivatalosan egy másodperccel előzte meg a fiatal lengyelt. A célkapu mögött várakozó futók és drukkerek optimisták voltak, mindenki úgy számolt, hogy Attila az utolsó km-eken rákapcsolt (akárcsak tegnap), és hátrányának legalább a felét ledolgozta. Azonban kilenc perc elteltével szomorúan kellett konstatálnunk, hogy a várt nagy hajrá elmaradt, sőt még nőtt is a különbség, Attila 12 percet kapott a két szakaszgyőztestől. Ez pedig azt jelenti, hogy összetettben is visszacsúszott a harmadik helyre, hátránya bő 10 perc Chawawkóval és szűk öt perc Kruglikovval szemben.



Egy masszázsteremben az ellenséggel (balra Chawawko, jobbra Kruglikov)

Attila nem adja fel



Szerencsére Attila nincs elkeseredve, nem küzd semmilyen sérüléssel, nem kínozzák nyavalyák (mindkét élen állónak voltak heveny rosszullétei hányással, hasmenéssel), és ami talán a legfontosabb, bízik saját magában. Ezt pedig ő maga mondta az extrem.hu riporterének!


Vozár Attila a harmadik helyre szorult

– A második napi nagy hajrá után maradt még energiád a hátralévő két szakaszra?



– Én úgy érzem, hogy maradt még elég energiám, de ma este a legfontosabb programom a regenerálódás lesz.



– A második hosszú szakasz végén kivágtál egy két kilométeres hajrát, amikor 3:15-ös kilométereket futottál. Nem volt ez fölösleges erőpazarlás?



– Most úgy érzem, hogy nem feltétlenül érte meg, próbáltam némi előnyt szerezni, de amikor egy kicsit elmentem a hátszeles szakaszokon, mindig jött egy kanyar, megint szembe fújt a szél, és rám jöttek az üldözőim. Ma pedig éreztem, hogy nagyon sokat kivett belőlem az a tegnapi hajrá.



– Mi lesz a taktika a negyedik nagyon nehéz szakaszra?



– Megpróbálok mindjárt az elején nagyon erősen kezdeni, és ha tudok végig négyperces kilométereket futni, akkor lehet esélyem arra, hogy kb. a hátrányom felét ledolgozzam.



– Előfordulhat, hogy az idei verseny csak a csütörtöki félmaratonon fog eldőlni?



– Ha arra lesz szükség, akkor én ott is a maximumot fogom magamból kihozni. Ha látok még esélyt a győzelemre, csütörtökön is hajtani fogok. Mindenesetre pozitívan állok a dologhoz. Úgy érzem, hogy még mindig van esélyem a győzelemre.


Interjú Anatolij Kruglikovval és Thomasz Chawawkóval
A kommunikációs nehézségeket leküzdve, az extrem.hu megszólaltatta a versenyben élen álló két külföldi futót is. Anatolijjal igazából nem volt probléma, azonban Thomasz nem beszél angolul. Viszont előkerült egy barátja, aki beszél németül. Ezzel a nyelvvel azonban a riporternek vannak nagyon komoly gondjai. De úrrá lettünk a válsággal fenyegető szituáción, így most itt olvashattok két villáminterjút, várhatóan a szerdai szakasz két nagy harcosával.



– Anatolij! Nagyot futottál a mai napon, a végén még sprinteltél is, hogy megnyerd a szakaszt. Nem fáradtál el nagyon?

– Ó, nem! Nem érzem magam igazán fáradtnak, sőt nagyon jól vagyok, nem volt igazán gyors a tempó.

– Volt hét perc hátrányod Attilával szemben. Mi volt a taktikád a harmadik napra?

– Egyszerű volt. Négyperces kilométereket akartam futni. Az etap első felében ez sikerült is, 30 km körül azonban rosszul lettem, és ez sokat kivett belőlem.

– Tavaly a negyedik szakaszon óriásit futottál, ott nyerted meg a versenyt. Idén is lesz erőd a hegyekben eldönteni a Szupermarathont?

– Maradt erőm holnapra. Úgy tervezem, hogy négyperces kilométereket fogok futni a hegyekben. A holnapi az én szakaszom, futottam már ott négy órát is (a négy és fél óra is rendkívül jó eredmény – a szerk.), szerintem most is nyerni fogok, és ezen az etapon fog eldőlni a verseny.



– Thomasz! Ma ledolgoztad a hátrányod, és még Anatolij sem tudott megelőzni. Hogy érzed magad a sprint befutó után?

– Köszönöm, jól érzem magam. Nem vagyok fáradt, jól ment a futás – mondta tolmácsán keresztül a lengyel fiú.

– Te még nem indultál hasonló több napos versenyen, mégis nagyon jól bírod, hiszen három nap után vezetsz.

– Valóban, ilyen versenyen még nem indultam. Itt is első alkalommal vagyok, de futottam már több 100 km-es versenyen. A legjobb eredményem 6 óra 45 perc (ez nemzetközi szinten is egészen jó eredmény – a szerk.). Nagyon sok marathont futottam, csak ebben az évben 2o-at.

– Holnap nagyon nehéz szakasz jön hegyekkel, nagy szintkülönbséggel. Nem tartasz tőle?

– Nem félek a hegyektől, sőt nagyon is szeretem a hegyeket. Úgy érzem, hogy holnap nagyon jó leszek.

– Érzel magadban annyit, hogy megnyerd a Szupermarathont?

– Érzek magamban annyi erőt, ami a győzelemhez kell. Szerintem képes vagyok rá!

Comments

comments