A szabadtüdős búvárkodás az egyik legveszélyesebb extrém sport. Itt különösen nagy előnyt jelent, ha valakinek a teljesítményére még rásegítenek – gondolhatnánk. A helyzet azonban gyökeresen más. Mivel az orvosok is a sötétben tapogatóznak, így a freediverek tiszták.
Ahogy ígértük, utánanéztünk, mi a helyzet dopping ügyben az extrémsportok területén. Bár a témában készített legtöbb közvélemény kutatás is azt támasztja alá, hogy a doppingolás leginkább az atlétikában jelent problémát, szerettünk volna pontosabb képet kapni arról, hogy mi újság extrém fronton.
Dopping szempontból több csoportra oszthatjuk ezeket a sportokat. Egy részükben a versengés lényege a fizikai képességek mellett a kreativitásban rejlik. Ilyen például a legtöbb boardra végződő extrémsport és azok, amelyekben benne van, hogy Freestyle. Itt a minél eredetibb és minél nyaktörőbb trükkökért adják a legtöbb pontot. Itt a nagyobb izmokkal, jobb tüdővel olyan sokra nem mennek. Aztán vannak az ultrasportok, amik kapcsán sokan azt gondolják, hogy a jó eredmény a fizikai képességeken múlik. Azonban, például az ultrafutásnál nem igazán az a lényeg, hogy kinek a lába bírja tovább. És persze vannak olyan sportok is, ahol a fizikai teljesítőképesség, az adottságok és az erő nagyon sokat számít. A vadvízi sportok (pl. szlalomkajak) vagy a szabadtüdős búvárkodás (freediving), ahol az oxigénfelvevőképesség meghatározó tényező. Sorozatunk első részében éppen ezért választottuk ez utóbbi sportot.
 Csak magára számíthat  |
A szabadtüdős búvárkodásról sokat olvashattatok már az extrem.hu oldalain. A legutóbbi három világcsúcsról helyszíni tudósításban számolhattunk be. Mivel a fiúk és lányok hihetetlennek tűnő világcsúcsokat döntenek meg jóformán hónapról – hónapra, olyan mélységekbe jutva, amik hallatán az orvosok csak széttárják a karjukat, hogy a tudomány állása szerint onnan élve nem juthatnak fel, és mégis!
Ezért ebben a sportban rendkívüli jelentősége van a dopping-teszteknek. A világcsúcsok hivatalossá csak akkor válnak, ha a doppingtesztek negatívak voltak, és ezt nagyon komolyan is veszik a legnagyobb nemzetközi szervezetnél, az AIDA-nál. Korábban, amikor még nem ügyeltek ennyire kínosan az ellenőrzésre, előfordultak vádaskodások. A sportág egyik leghírhedtebb alakja, Pipin Ferreras, aki ki is lépett az AIDA-ból és megalapította saját szervezetét, az IAFD-t, „élen járt” ebben. Megkérdőjelezte a nála jobb eredményeket elérő versenyzők eredményeit. Aki bele akar mélyedni a témába, annak ajánlhatjuk Pipin és az osztrákok világcsúcstartójának, Herbert Nitschnek levelezését. Volt egy-két pengeváltás köztük.
|
Mára, szerencsére, a rekordoktól és nem a vádaskodásoktól hangos a freediving világ. Sikerült utólérnünk az AIDA dopping kérdésekben illetékes orvosát, a görög Dr. Dimitris Vassilakist, aki készséggel válaszolt kérdéseinkre. Így első kézből való információkkal szolgálhatunk.
– Milyen doppingszereket keresnek?
– Jelenleg ugyanazok az anyagok vannak nálunk is tiltólistán, mint amik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság listáján szerepelnek. Kollégámmal, Dr. Philippe Affriattal, a másik AIDA orvossal készülünk egy freediving-specifikus lista összeállítására, de ez még el fog tartani egy ideig. Addig még jó néhány világcsúcskísérletben részünk lesz.
– Hogyan történik az ellenőrzés?
– Ellenőrzünk az AIDA nemzetközi versenyein is, szúrópróbaszerűen, de persze a legnagyobb jelentősége a világrekord kísérletnél van a tesztnek. A világrekord napján, egy AIDA bíró jelenlétében ad vizeletmintát a freediver, egy erre a célra szolgáló tégelybe, amit a bíró leplombál. Ezt küldik el Franciaországba, a Pasteur laboratóriumba. Jelenleg csak ezt az egy laboratóriumot használjuk.
– Emlékszik-e olyan esetre, amikor a teszt pozitív eredményt hozott.
– Nem. Általánosságban állíthatjuk, hogy a doppingolás nincs jelen a világ legjobbjainak teljesítményében. Mindenki tisztán versenyez és még senkitől sem kellett elvennünk világrekordot emiatt.
 Veszélyes vizeken |
Hogy mennyire komolyan veszik az ellenőrzést, azt az extrem.hu tudósítója saját szemével látta. Ausztriában, Herbert Nitsch szeptember eleji világrekordjánál az AIDA bírója a WC-be is követte az osztrák ászt, és ott strázsált mellette, ameddig nem produkálta a mintát. Fő az óvatosság!
Hogy az emberfeletti teljesítményekhez miért nem fűződik egy doppingeset sem? Ennek oka valószínűleg pontosan abban keresendő, hogy ez a sport annyira veszélyes. Néhányan úgy vélik, hogy a szabadtüdős búvárkodás legjobbjai magamutogató, felelőtlen öngyilkos jelöltek, akiket egyáltalán nem érdekel, hogy túlélik-e. A doppingolás hiánya azonban azt bizonyítja, hogy tisztában vannak azzal, hogy olyan területeken járnak, amikkel kapcsolatban az orvostudomány is a sötétben botorkál. Épp elég veszélyt jelent a mélység önmagában, nem akarják veszélyes szerekkel megbolondítani a szervezetüket.
