Az olimpiai sportágak versenyzőinek körében 2007-ben 174.483 mintát analizáltak doppinglaboratóriumokban, 3.375 bizonyult pozitívnak, ami az esetek 1,93 százaléka.
Az utóbbi öt esztendőt érintő summázat szerint 2003-ban, amikor 113.559 volt az elvégzett vizsgálatok mennyisége, 1,50 százalékos volt a “lebukási ráta”, azaz 1.707 sportolónak lett pozitív a tesztje. Miközben évről évre nőtt a mintavételi szám, rendre emelkedett a rajtavesztőké is, egyedül 2006-ban volt némi visszaesés, amikor 2.915-en buktak meg (ez az esetek 1,86 százalékát teszi ki), amúgy a tendencia egyértelmű növekedést mutat. A “csúcsév” 2005 volt, amikor is a NOB és a WADA által hitelesnek elfogadott és nemzetközileg használt laboratóriumokban az analizált minta 2.958 versenyző esetében lett pozitív (2,12 százalék).
33 doppinglabor világszerte
A Bécs melletti Seibersdorfban – itt nézik meg a MACS által levett mintákat is – 4.595 esetben vizsgálódtak, s 94 pozitív mintát találtak (2,05).
A “rekorder” prágai laboratóriumban 1.826 esetből 100 lett pozitív, ami 5,48 százalékot jelent.
Anabólikus szerek, élénkítő szerek…
A hatóanyagokat tekintve az anabolikus szerek adják a pozitív minták 47,9 százalékát, ez 2.322 esetet jelent. Élénkítő szerekkel 793-an buktak le, ami 16,4 százaléka az összes vizsgált mintának, bétablokkolót 27-en használtak (0,6 százalék) az oxigénellátást hárman akarták tiltott módon fokozni, narkotikumokhoz pedig 21-en nyúltak (0,4).
Az anabolikus szerek közül legtöbben – 1.607-en – tesztoszteronnal próbálkoztak, ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy az anabolikumok a legnépszerűbbek, összesen 2.322-en buktak le ezek használatával.
Hormonokat, illetve hormonszerű anyagokat 41-en használtak. Az élénkítőszerek sorában az amfetamin a legvonzóbb, ilyet 430 alkalommal találtak versenyző szervezetében, míg kokainnal 101-en, efedrinnel pedig 50-en próbálkoztak.