Az unalmas piknikek, és a sznob grillpartyk ideje lejárt. Aki igazán frankó családi programot akar szervezni, az beülteti maga mögé valamelyik rokonát, és átevezik valamelyik óceánt.
 Elöl Sarah, hátul Sally Forrás: oceanregatta.com  |
Meg kell hagyni, ez egy újító szándékú javaslat volt, hiszen Sarah és Sally Kettle transzatlanti evezése sem egészen így indult. Sally, aki nem mellékesen Sarah lánya arra készült, hogy társával, Marcus Thompsonnal fogja keresztül evezni az Atlanti-óceánt. Azonban közbeszólt egy fatális véletlen, kiderült, hogy Marcus nem bírja a tengert, két nap után olyannyira elhatalmasodott rajta a tengeri betegség, hogy kénytelenek voltak visszafordulni. Azonban két év kőkemény és költséges szervezőmunkáját csak nem lehetett veszni hagyni! Sally gondolt egy merészet, fogta a telefont, felhívta a mamát (aki egyébként nagymama is), és feltette a hétköznapi családokban egyébként szokványos kérdést: nincs kedved átevezni velem az Atlanti-óceánt? A kérdés meglepetésként, de nem készületlenül érte a derék anyát, ő ugyanis régóta reménykedett, hogy talán ő ülhet be lánya mögé a hajóba. Így a válasz sem késett sokat, Sarah azonnal igent mondott Sallynek. Összecsomagolta a legfontosabbakat, ami csak kellhet egy száznapos (tengeri) programhoz, hozta a garázsból az evezőket, és máris indulhattak Spanyolországba.
Nem minden rekordot
 Csapásirány Forrás: oceanregatta.com |
A végül 106 napig tartó tengeri kaland ugyanis a Kanári-szigeteken lévő St. Sebastian de la Gomeraból indult, hogy három és fél hónap elteltével a közép-amerikiai Barbadoson található Port St. Charles kikötőjében érjen véget. A három és fél hónapos út során a transzatlanti evezés történetének első anya-lánya egysége nem kevesebb, mint 4678 km-t (2526 tengeri mérföld) hagyott maga mögött. Napi átlagban ez 44 km-t jelent, ami persze változott, az időjárás, az áramlatok, és az evezősök állapotának függvényében. Volt olyan nap, amikor csupán 3 km-t sikerült megtenniük, de az is előfordult (kétszer is), hogy 88 km-t hagytak maguk mögött 24 óra leforgása alatt. Ez bárkinek becsületére válna! A kikötés óta több rekordot is magukénak mondhatnak Sallyék. Először is ők az első anya, lánya konstelláció, akik sikerrel keltek át az óceánon. Övék az első női párosnak járó dicsőség is, ráadásul Sarah az első nagymama, akinek sikerült a grandiózus tett. Minden rekordot azért nem sikerült beállítani, pl. azért mert túl “gyorsak” voltak. Öt nappal kevesebbet töltöttek az óceánon, mint az eddigi leghosszabb kelet-nyugati transzatlanti evezés. Érdekesség gyanánt itt megtekinthetőek az óceáni evezés női rekordjai.
Hazafelé repülővel
A legnagyobb gondot igazából az okozta, hol kössenek ki. Az eredeti célállomás Barbados szigete volt, de az út során felmerült Martinique is, mint lehetséges kikötő, az időjárás és az áramlatok függvényében. Bár, igaz, ami igaz Sally leginkább Venezuelában szeretett volna partot érni, sajnos ez az óhaja nem teljesülhetett.
Partot érés után Sarah elmondta: rendkívül boldog, hogy végre szilárd talaj van a lába alatt. Egy ideig biztos nem fog vízre szállni, az egyhetes barbadosi pihenés után is repülővel fog visszatérni Angliába. Az evezés egyben jótékonysági akció is volt: egy bankszámlán 50 ezer font gyűlt össze az epilepsziások kezelésére.
 Az útvonal leegyszerűsítve: nem is tűnik olyan hosszúnak Forrás: oceanregatta.com |
