Mint ahogy arról a hétvégén beszámoltunk, az osztrák Christian Redl két óriási világcsúcsot úszott a jég alatt, méghozzá egy levegővel. Hogy mi vezet valakit arra, hogy télvíz idején a jéghideg vízben ússzon, 10 cm jégmezővel a feje felett? Chris-szel készült interjúnkból minden kiderül.
 A jég alatt állva  |
Vágsz egy léket a tavon, beöltözöl talpig neoprénbe (a legvastagabb verziót válaszd, hogy minél jóbban melegítsen), veszel egy mély lélegzetet, aztán megnézed milyen a jéggel borított tó alulnézetből. Röviden talán így lehetne jellemezni a szabadtüdős merülés téli verzióját, a jég alatti, oxigén palack nélküli búvárkodást.
A sport egyik legjobbja, az osztrák Christian Redl február 14-én két világrekordot is megdöntött. Honlapunk a világon elsők között számolt be Chris rekordjairól a hétvégén. Sikerült utolérnünk a friss kétszeres világcsúcstartót, így első kézből tudhatjuk meg, miért “vetemedik” valaki olyasmire, aminek hallatán a legtöbb embert már a monitor előtt is kirázza a hideg.
 A látvány lenyűgöző, ez tagadhatatlan Ugyanez nagyobban |
– Hogyan edzel a hidegre? Herbert Nitsch, (aki a “normál”, azaz nem jég alatti dinamikus szabadtüdős világcsúcsot tartja, 183 egy levegővel megúszott méterrel), nyilatkozta nekünk tavaly ősszel, hogy ő például a legtöbbet nem is uszodában vagy nyílt vizen edz, hanem a kanapéján végez légzőgyakorlatokat. Te hogy állsz ezzel?
– Legtöbbet én uszodában edzek, persze neoprén ruha nélkül. Az uszoda 22 fokos, vagyis nem túl meleg…de a jég alatti úszás nem igazán a test tűrőképességétől függ, a lényeg az agyban dől el. Nálam a szabadtüdős merülés a következőképpen néz ki – legyen szó rekordról vagy edzésről: az első métereken megpróbálom felvenni a tökéletes úszópozíciót…30-35 méter után úgy érzem ‘Istenem, de hosszú ez a táv‘, ez az érzés kitart 50 méterig, aztán, ha már elértem az 50 métert0 akkorra kitisztul az agyam, és akkor már úgy vagyok vele, hogy még pár méter és kész vagyok.
– Lehet, hogy furcsa lesz a kérdés, de nem félsz a jég alatt úszni? Ott még a lehetőséged sem nagyon van meg, hogy ha elfogy a levegőd, akkor felgyere a felszínre, hisz ott van fölötted az 5-10 cm-es jégtakaró, lékek pedig nem méterenként vannak a tavon.
– Amit érzek, az nem félelem, hanem tisztelet.
 Christ a scooter húzza – balra fent pedig egy ember áll a jégen |
– A rekordokat nem nagyon tisztelted. Február 14-én kettőt is átadtál a múltnak. Ráadásul nem is 1-2 méterrel javítottad meg Nicola Brischigiaro rekordjait, hanem a dinamikus, uszonyos, jég alatti kategóriában 5 méterrel, (85 m-ről 90-re), a másik kategóriában, ahol a jég alatti úszást egy motorral (scooter) húzattad magad, pedig 50 méterrel! (100-ról 150 m-re). Mások a kis lépések módszerét alkalmazzák, vagyis bár lehet, hogy tudnának többet is, csak 1-2 méterrel javítanak egy nekifutásra a csúcson.
– Brischigiaro még a 90-es évek végén állította fel a rekordjait. Azóta nem is próbálta meg senki megdönteni őket. Azt hiszem, jövő télen többen is meg fogják próbálni. A 150 métert azért választottam, mert jobban hangzik, mint a 130 vagy a 140 méter.
 A legmélyebb mackó |
– A szabadtüdős búvárkodásnál, mint sok más sportágban vannak történelmi világcsúcsok, mérföldkövek. A 150 méter ilyen. Persze egy rekordkísérletnél mindig nagyon sokat számít a csapat teljesítménye, segítőkészsége, szaktudása. A 14-ei kísérleteimnél minden tökéletes volt. Az idő is és sokat jelentett, hogy bíztam aa biztonsági búvárokban és az orvosokban. Így sokkal könnyebb volt.
– Van egy állandó társad, akiről mindenképpen beszélnünk kell. Őt csak úgy emlegetitek, mint a “világ legmélyebb mackója”. Honnan jött az ötlet, hogy egy játékmackóval merülj?
– Imádom a mackó-sztorit, mert annyi rossz dolog történt mostanában a freediving társadalmon belül, annyi ellentét a különböző szervezetek között, a személyes ellentétekről nem is beszélve. No, és persze a médiában leginkább a balesetekről hallani….A mackóm jókedvet visz a szabadtüdős búvárkodásba. Szerintem nagyon vicces. A jövőben is velem lesz a kísérleteknél.
Természetesen kiváncsiak voltunk arra, hogy a magyar szabadtüdős búvárok is edzenek-e a jég alatt telente, főleg mivel a magyar szövetség köztudottan jó kapcsolatokat ápol az osztrákokkal. Mint azt Halász Pétertől, a magyar szövetség (AIDA-Hungary) titkárától megtudtuk, hazai jeges projekt nincs, mert nincs jég Hegyeshalomban, ahová eddig jártak. Mivel a télnek még nincs vége, lehet, hogy erre lesz még lehetőségük. Mindenesetre készülnek az új szezonra, szervezik a versenyeket és próbálnak szponzorokat felkutatni.
A jég alatti búvárkodáshoz nem elég, ha találnak egy tavat, és lékvágóval vágnak rajta egy nyílást. Mint Pétertől megtudtuk, célszerű minél jobban ismerni a tavat. A hegyeshalmi tavat sokkal jobban ismerik, mint például a Balatont, ezért jártak oda.
És természetesen a tó tisztasága sem elhanyagolandó szempont. Az osztrákok ebből a szempontból nagyon kényelmes helyzetben vannak. A Weissensee például 1000 méter magasan, az Alpokban található, ahol most februárban 10 cm-es jég borítja az amúgy kristálytiszta vizet. Itt születtek Christian Redl rekordjai is – a tó tisztasága a mellékelt fotókon is jól látszik.
(A cikkben szereplő fotókat Christian Redl bocsátotta rendelkezésünkre. A fotókat Manfred Dorner készítette.)
