Célraszállás és célbaugrás, két sportág, ahol centikben és méterekben mérik a pontos landolást. Hétvégén versenybe szálltak.
Május 19.-én nagy volt a sürgés-forgás, és főként a folytonos ernyőhajtogatás a budaörsi reptéren, ahol a III. Amatőr Ejtőernyős Célraszálló versenyre jöttek össze az ernyősök. Mielőtt azonban a verseny eredményeit megnéznénk ejtsünk néhány szót arról, hogy mi a
 Akár 100 km/órás tempóval érkezhetnek  |
Célraszállás: minél közelebb a kijelölt ponthoz
A célraszállásnál nagyteljesítményű kupolákkal ugranak az ejtőernyősök, alacsony magasságból (1200 méter), és a cél: földet éréskor minél közelebb letenni a lábat a kijelölt 50 cm átmérőjű körhöz. Ettől a körtől számítva 2 méterenként húznak további köröket (koncentrikus körök), egészen 16 vonalig (32 méter), ami az értékelést segíti, a “nem teljesen pontos” landolók esetében.
Az eredményt pedig úgy számolják, hogy az első lábleérintést nézik, és középről kifelé haladva vonalanként egyesével számolják a középponttól való távolságot. Összesen 5 ugrást számítanak versenyzőnként, a végén pedig az nyer, akinek a neve mellett kisebb érték szerepel, vagyis, aki pontosabb volt.
Jó behelyezkedés, repülési terv és a kiugrás helye
Ez elsőre talán nem tűnik nehéznek, vagyis az, hogy a kijelölt érkezési ponttól 30 méteren belül kell földet érni a versenyzőknek. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy ezekkel a nagy teljesítményű ejtőernyőkkel a leszállás közbeni vízszintes sebesség, akár a 100 km/órás sebességet is elérheti, akkor már jóval komolyabbnak tűnik a dolog.
Ugyanis, ebből a sebességből kell pontosan a megfelelő helyen letenni először a lábat az ugrónak, akár csak egy pillanatra is. Ahhoz azonban, hogy a versenyző pontosan a kijelölt célterületen érjen földet, ehhez nagyon pontos “repülési tervet” kell követnie. És a pontos landoláshoz nagyon fontos a jó behelyezkedés is. Ezen kívül nem mellékes a kiugrás helye sem, sőt, az sem, hogy a célterületet szembe vagy hátszélben kell
 Illusztráció. Célbaugrás egészen más ernyővel |
Az értékelésnél az is szempontok között van, hogy a földet érésnél az ejtőernyős talpon maradjon. Ezzel pedig elsősorban az ejtőernyősök testi épségét kívánják megóvni, nehogy valaki egy jobb eredmény érdekében kockáztassa a biztonságos landolást.
Célbaugrás, ahol cm-ben mérik a pontosságot
A célbaugrás egy kicsit más sport, ami teljesen más típusú ejtőernyővel történik. Ezek az ernyők ugyanis rettentő precízen irányíthatóak. Itt a középpont, ahova érkezni kell 2 cm átmérőjű, a további körök pedig centiméterenként felfestettek.
A célbaugrásnál a kiugrás pontossága sokkal fontosabb. Itt ugyanis a végső megközelítés gyakorlatilag teljesen függőleges, és a versenyző a lábhelyezésre összpontosít.
Ennél a versenyszámnál egy 5 méter átmérőjű szivacskörre érkeznek a versenyzők, melynek a közepén elhelyezett a “desk”, ami elektronikusan méri a középponttól való távolságát (max. 16 cm). Vagyis, a célbaugrásnál cm-eket mérnek, míg a célraszállásnál métereket.
A legpontosabb Szörényi Csaba lett
Hétvégén, Budaörsön tehát a méterek döntöttek arról, hogy ki a legjobb. A versenyen induló sportolókat értékelték egyéniben és csapatban (4 fő) is.A legjobb ugró címét Szörényi Csaba nyerte el, aki szinte alig hibázott, a legjobb csapat pedig a Magyar Krisztián, Rusznák László, Molnár Zoltán és Koródi Péter tagságából álló Lúzer FC 94 lett.
III. Amatőr Ejtőernyős Célraszálló verseny eredményei:
Egyéniben:
- Szörényi Csaba 0, 0, 2, 0, 0
- Németh Zoltán 0, 0, 0, 2, 2
- Verebes Gábor 0, 0, 2, 0, 6
Csapatban:
1. Lúzer FC 94 (Magyar Krisztián, Rusznák László, Molnár Zoltán, Koródi Péter)
2. MB SE108 (Szörényi Csaba, Verebes Gábor, Markó Miklós, Szabó László)
3. Vegyes Vágott 166 (Németh Zoltán, Richter Attila, Szűcs Péter, Varga Zoltán)
(A számok itt a négy versenyző mind az öt ugrásának az összesített eredményét jelentik)
