Az ember tervez, Isten végez tipikus esete: a Tisza-tó

A Tisza-tavon egy kétórás csónaktúrán annyi madarat láthatunk természetes élőhelyén, mint még soha. A mesterséges tó hazánk egyik gyöngyszeme.





A Tisza-tó felülről
A duzzasztógát és a vízlépcső kifejezések itthon úgy hangzanak, mint az Antikrisztus vagy az atombomba.
A rendszerváltás idején az egész ország egy emberként fogott össze azért, hogy megakadályozzuk a Bős-Nagymarosi vízlépcső megépítését.
Durva környezetkárosítás – hangoztatták a terv ellenzői. Magyarország még ma is nyögi a félbehagyott beruházás költségeit.

A kiskörei vízlépcső és duzzasztógát megépítése is durva természeti beavatkozásnak indult. A vízzel elárasztott terüleken harmincegynéhány év alatt egy csodálatos vízi paradicsom jött létre, a Tisza-tó.

A Tisza-tó története






Túra
1973-ban Magyarország öntözéses mezőgazdaságot és vízi energiát akart. Egy magasabb hatalom azonban máshogy döntött, így a kiskörei mű ma a természet- és életvédelmet szolgálja: besegít Szolnok ivóvízellátásába és az árszabályozásba; a mellékfolyók, például a Berettyó, a Körösök vízpótlásába.

A Tisza-tó nem egy betonteknő, sőt, a mesterséges tó sem igaz maradéktalanul.
A Vásárhelyi-féle folyamszabályozás előtti térkép kiterjedt árteret mutat ezen a helyen, amelyet minden tavasszal elöntött a Tisza.

Ehhez igazodik ma a Kisköréből szabályozott évi két vízállás: a magas nyári és az egy méterrel alacsonyabb




Tavirózsa
téli.
A természet jóváhagyta a gát megépítését. A növények és állatok viharsebesen vették birtokba a területet, buja erdők nagyranőtt fákkal, sűrű aljnövényzettel; több mint 200 itt élő vagy vonulásában itt időző madárfaj.

A vízen átúszva egy sor vad (vaddisznók, őzek, pézsmapatkány, vadmacska) települt a szigetekre.
A Tisza-tó összetett vízrendszer, több, különböző mélységű medencével, amelyekben zavartalanul üzemel tovább az eredeti folyómeder, de még a régi Kis-Tisza és a holtágak is. Ez meghatározza, hogy hol mit lehet, szabad és érdemes csinálni. A Tisza-tó területe csak egyötöde a Balatonénak, mégis nagyobbnak, tágasabbnak tűnik, mivel itt mindenütt szabad az átjárás, nincsenek falak, kerítések, magánterületek, nincsen felparcellázva, kikövezve, lebetonozva a part.
Az egész tóvidéknek a vízügy a teljhatalmú és zord ura.

Abádszalóki-medence

A Kiskörénél kezdődő, legmélyebb Abádszalóki-medence a mozgalmas strandélet és a vízi sportok színtere, ahol korlátozás nélkül lehet vízisízni, jet skivel száguldozni és motorcsónakot bőgetni.
Abádszalók környékén van minden, ami csak a nyaraláshoz kell vagy elképzelhető, strand, szabadtéri színpad és egy csomó vendéglátóipari egység. Átellenben a vadonatúj tiszanánai strand maga az idill: csöndes, békés kert a paszszív pihenésre vágyóknak. Itt soha nincs tömeg, de a tökéletes magány kedvelői kis kézikompon átmenekülhetnek a strand körüli szigetekre.

Poroszlói-medence






Az igazán szép helyekre
csak evezős csónakkal lehet bemenni
Poroszlói-medence tulajdonképpen egy kiterjedt madár- és vadrezervátum, ahol egy kétórás kajaktúrán annyi fajt láthatunk természetes élőhelyén, mint még soha.

Olyan ritka madarak, mint a barna rétihéja, a békászó sas és szürke gém itt békésen köröznek az ember feje körül, a kristálytiszta vízben pedig elképesztően szép fehér vízililiom- vagy sárga tündérfátyolmezőket látni.

Poroszlón napi 2000 forintért lehet kenut bérelni, a kölcsönzőben útvonaltérképet is adnak. A Poroszlói-medence




A vadon felfedezése
legújabb attrakciója a tanösvény: egy másfél kilométeres gyaloghíd a nádasban két madárfigyelő házzal és egy magaslessel.
A belépő 690 forint, igazán kevés ahhoz képest, amit az ember ezért a pénzért a természettől kap.


Tiszavalki-medence

A 33-as út hídján túl a Tiszavalki-medence már tiltott terület a civileknek: ezen a mocsaras, zsombékos vidéken költenek a madarak.

Comments

comments