Barlangi búvárok átúszták az Aggteleki-karszt Kossuth-barlangjában található – már emberéletet is követelő – Reménytelen-szifonját. A víz alatt lévő szűkületen átúszva egy nagy barlangi tóra bukkantak.
  |
A szűkületen átérve csodálatos látvány tárult a búvárok szeme elé: egy nagyjából 15 m széles és 30-40 méter hosszú tó, amely egy gyönyörű cseppköves ablakban folytatódik.
A tó mintegy 20 méter mély, felette 8-10 méter magasságban húzódik a járat teteje, azaz a tavas terem függőleges kiterjedése körülbelül 30 méter.
Ezzel a felfedezéssel a Kossuth-barlang ismert víz alatti hossza 93 méterről 157 méterre nőtt.
A most felfedezett tavas terem levegője valószínűleg belélegezhető, de az összetételét még vizsgálni fogják.
A barlang jelenleg ismert hossza másfél kilométer, azonban a víznyelők festésével lehatárolt vízgyűjtő területe meghaladja a 25 négyzetkilométert, így a szifonon túl több kilométernyi ismeretlen járat várja a kutatókat.
A Kossuth-barlang és rendszere a Baradla-barlanghoz és annak járataihoz hasonlítható nagyságrendileg.
A Kossuth-barlangot Kessler Hubert vezetésével 1956-ban tárták fel, és ismerték meg a szifonig.
A feltárást követően megindult a víz alatti járatok kutatása, ám az nem hozott eredményt. A barlang megközelíthetősége 1988-ban vált biztossá, amikor kiépült a ma is ismert bejárati táró.
Az akkor nagy erőket felvonultató kutatótábor sajnos nem érte el kitűzött céljait, viszont megtisztították a szifon természetes bejáratát, és kiépítettek egy fix vezetőkötelet majdnem az 1968-as végpontig.
1997-ben a Plózer István Víz Alatti Barlangkutató Szakosztály búvárai áthatoltak egy szűkületen, így a szifon hossza 97 méter, legnagyobb mélysége 33 méter lett.
A továbbjutást azonban egyik társuk halála megakadályozta.
