Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott tanulmány szerint tíz kullancsból kilenc hordoz valamilyen betegséget. A leggyakoribb a Lyme-kór, a legveszélyesebb pedig a vírusos agyvelőgyulladás. Mit tehetünk a fertőzések ellen, és milyen kockázatokkal jár egy-egy betegség? Közszolgálati írásunk következik.
“Én ki nem szállok a kocsiból, még rámugrik egy kullancs” – mondta a Pilis egyik parkolójában egy fiatalember. A kirándulók a hasukat fogva röhögtek a diszkóterepjáróban pöffeszkedő fiatalemberen.
A jelenet másra nem jó, csak arra, hogy bizonyítsa: a sajtó hatékonyan kongatja a vészharangot kullancs-ügyben.
A bringások, futók, siklóernyősök, sziklamászók – lapunk olvasói – gyakran járják az erdőt. Ennek ellenére viszonylag ritka a megbetegedés. Mindenesetre kora tavasszal, amikor sokunk számára elkedződik a szezon, nem árt felkészülni a “háborúra”…
Egy kis környezetismeret
Magyarországon kb. húszféle kullancs él, de nem mindegyik terjeszt az emberre is
  |
A vérszívók elsősorban az erdő aljnövényzetében élnek, hiszen ottan járnak a szarvasok, őzek, muflonok, illetve a vaddisznók.
A kullancsok arra specializálódtak, hogy ezen nagyvadak vérét szívják.
A kullancs évente egyszer táplálkozik, és ezzel el is van intézve a dolog.
A betegségek, kórokozók megőrzésében a kisemlősök játszanak főszerepet. Ők maguk nem betegszenek meg, de vérükben folyamatosan keringenek a kórokozók. Egyes madárfajok még azt is befolyásolják, hogy egy-egy területen milyen tünetekkel járó Lyme-betegség alakuljon ki.
A fácánok például olyan Lyme-baktériumokat hordoznak, amelyek a késői bőrtünetek kialakulásáért felelősek, viszont megölik az idegrendszeri tüneteket okozó Lyme-baktériumokat. A rigók viszont pont fordítva ténykednek.
Hogy mennyi kullancs él egy adott területen, azt nagyon sok tényező befolyásolja. A két legfontosabb komponens az időjárás, illetve a vadállomány nagysága.
Minél több nagyvad van az erdeinkben, annál több kullanccsal kell számolnunk…
Hogyan mászik rá a kullancs az állatokra és az emberre?
A kullancsok fűről, gazról és bokrokról is (legfeljebb 1,5 méter magasságban) akaszkodhatnak rá “áldozatuk” bőrére.
Az állatka a vért adó gazdára hang- és szaginger hatására ejti rá magát.
A kullancs a bőr átszúrása előtt érzésteleníti azt – így észre sem vesszük, hogy ránk akaszkodott, és néha napokig észrevétlenül szívhatja a vérünket. Ezért fontos, hogy ha “kullancsos” helyen járunk, minden este meg kell néznünk, nézetnünk magunkat főleg a hajlatainkat (hónalj, combhajlat stb.). Gyermekeknél pedig a fül környéki hajas fejbőrt is tüzetesen át kell vizsgálni.
A legveszélyesebb betegség
A vírusos agyvelőgyulladás korokozója átlagosan minden ezredik kullancsban található meg. A leginkább fertőzött területnek Zala és Somogy magyét tartják, de sok vírushordozó kullancs él a Börzsönyben, Nógrád dombjain és az Alpokalján is.
A betegség első tünetei a vírusfertőzött kullancs csípését követő 5-14 napon belül észlelhetőek az oltatlan személyek kb. egyharmadánál: láz, fejfájás, rossz közérzet, végtagfájdalmak jönnek.
A betegek egyötödénél fejlődik ki a betegség agyhártyagyulladással, agyvelőgyulladással, agyvelő- és gerincvelő-gyulladással járó második fázisa, amely a kullancs-csípést követő negyedik héten kezdődik.
A máj sejtjeit és a szívizmot is megtámadhatja a vírus.
Súlyos esetekben arcideg-bénulás, a tarkó, a vállöv és a karok bénulása léphet fel.
A kullancs-csípés által terjesztett agyvelőgyulladás következménye lehet hosszantartó fejfájás, szellemi leépülés és részleges bénulás. Megbénulhatnak a végtagok és a légzésért felelős izmok is, valamint epilepsziára emlékeztető görcsök következhetnek be. A betegség nagyon ritkán halálos is lehet, az esetek kb. 95%-ban azonban nyom nélkül gyógyul.
A Lyme-kór
A Lyme-baktérium ennél lényegesen gyakoribb: a kullancsok 80-90 százaléka hordozza
 Fertőzöttség térkép |
A Lyme-kórt egy baktérium okozza – a betegség nagyon hosszú ideig is elhúzódhat.
A kullancs csípése után néhány nappal egy piros, körkörös, gyűrű alakú folt jelenik meg a bőrön, ami aztán magától elmúlik.
A betegséget nem könnyű megállapítani, de kezelni kell, mert ha krónikussá válik, ízületi gyulladást (akár részleges mozgásképtelenséget is), arcideg-bénulást, idegrendszeri panaszokat, memóriazavart, szívritmus-zavart, szívizomgyulladást bőrgyulladást, az agyhártya, az agyvelő és az gerincvelő gyulladását is okozhatja. Ezek nagyon komoly fájdalommal járnak.
A problémákat antibiotikumokkal kezelik, de a terápia évekig is tarthat. A krónikus Lyme-betegségről még nem tudnak mindent, sőt pontosan körülírni sem tudják, mert a lehető legkülönbözőbb tünetekkel járhat együtt.
Ezen kívül a kullancsok egy sor betegséget hordoznak még – akit bővebben érdekel a kérdés, az itt bővebben olvashat a témáról: http://web.interware.hu/pclink/webdesign/darazsirtas/kullancscsipes.html
Védekezni kötelező!
Ne menjünk sűrű bozótba, kiránduláskor haladjunk az ösvényeken! Erdei kirándulásra húzzunk nadrágot! A nadrágot gyűrjük be a zokni alá.
Az amerikaiak még széles ragasztócsíkkal is leragasztják ezt a “kaput”, ugyanis – mint írtuk – a kullancs lentről mászik fölfelé. Minél hosszabb utat kénytelen megtenni, annál valószínűbb, hogy lepotyog, és más zsákmány után néz.
Hasonló okból a trikót is tűrjük be a nadrágunkba.
A
 Kihízott kullancs |
Gyermekeket csak a szabadon hagyott bőrfelületen kezeljünk, és csak vékony rétegben alkalmazzuk. Nagyobb mennyiségben az óvókrém a bőrről is felszívódik, és fejfájást okozhat, néha allergizál.
Hogyan távolítsuk el a kullancsot?
A feji végéhez, tehát a bőrhöz közel fogjuk meg csipesszel az élősködőt. A potrohát ne nyomjuk össze, mert ebben tanyázik a Lyme-baktérium. A gyógyszertárakban kapható kullancs-kiszedő csipesz, ami megkönnyíti az eltávolítást.
A legjobb megoldás azonban az, ha egy cérnát tekerünk a kullancsra, és azzal távolítjuk el.
Az oltás
A hatékony védelmet a betegség megelőzése jelenti, amit adott időben védőoltással biztosíthatunk. Az oltás csak az agyvelőgyulladás ellen véd, és egy éves kortól kaphatják a gyerekek. A nyári időszakban az első oltást 2 hét múlva követi a második, ezt pedig két hét múlva a harmadik (gyorsított oltási rend), télen viszont az elsőt egy-három hónap múlva a második. Mindkét esetben az oltást az utolsó után kb. 1 évvel meg kell ismételni. Körülbelül három évig véd, utána ismételni kell.
A Lyme-kór megelőzésére ma még nincs (!) hatékony védőoltás.
 |
Téveszmék
Nincs bizonyíték arra, hogy a B-vitamin szedésével megelőzhető lenne a kullancs-csípés.
Van, aki a fokhagymára, mások a fűszeres ételekre esküsznek.
Nem zárható ki, hogy ezek némelyike valóban használ, de a bizonyíték egyelőre még várat magára.
Természetesen minél rövidebb ideig van a kullancs a bőrben, annál kisebb a fertőzés kockázata.
Forrás: www.kullancs.hu
