A szuperlatívuszok szezona

Soha rosszabb szezont! Leginkább ezzel a mondattal jellemezhetnénk az idei síugró szezon eseményeit. 27 versenyen 14 győztes, és olyan izgalmas versenyek, hogy az ínyencek is élvezettel dörzsölhették össze a tenyerüket.


A vk legjobb tíz ugrója

Az ideig szezonnak köszönhetően a síugrás népszerűbb, mint valaha. A sáncoknál nem ritka a 30-40 ezres tömeg, a tévéállomások szintén előkelő helyen jegyzik a téli sportok között. Köszönhető ez főképp annak, hogy az idei szezon a meglepetések és az izgalmak éve volt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a világkupa 27 versenyén (egy viadal elmaradt a szél miatt) 14 síugró aratott győzelmet. A meglepetésekben, szinte a semmiből előbukkanó fiatal tehetségekben és a nagy visszatérőkben bővelkedő szezonban külön dícséret illeti a norvég Roar Ljokelsoey-t, mivel ő az egyetlen ugró, aki a vk futamok mindegyikén résztvett és a legjobb 30-ba jutott, vagyis pontot szerzett. A norvégokra általában sem lehet panaszunk. Finn vezetőedzőjük újra életet lehelt a halódó norvég síugrósportba. A tavalyi szezon végén a legjobb norvég (Ljokelsoey) a vk pontversenyének 35. helyén végzett, idén a 9. lett, és még Sigurd Petersen is befért a legjobb 10-be a maga 10. helyével.


2001, 2002, 2003: Malysz mesterhármasa

A hihetetlen szoros és kiélezett küzdelemben az egészt szezont tekintve a vk tavalyi győztese, a lengyel Adam Malysz nyújtotta a legkiegyensúlyozottabb teljesítményt. Bár az első futamgyőzelemre a 24. versenyig kellett várnia, a pontokat szorgosan gyűjtögette, és a februári Val di Fiemmében rendezett világbajnokságra a formája is elérte a tavalyi szintet.



Így a szezon végén elmondhatja magáról, hogy nemcsak kétszeres világbajnok lett, de sorozatban harmadjára nyerte meg az összetett világkupát, és ez előtte még soha senkinek sem sikerült.


Az idei örök második

Kevésbé lehetnek elégedettek a németek. Bár a tavalyi szezon egyik legjobbja, Sven Hannawald, akit 2002-ben Németországban az év sportolójának is megválasztottak, idén nyert hat világkupa futamot, (ennél többet idén senkinek sem sikerült) a nagy trófeák közül egyik sem lett az övé.



Idén ő lett az év másodikja, szinte mindenben. A Négysáncversenyt megnyerte előle a finn Janne Ahonen, és bár a világkupára februárig esélye volt, Malysz formajavulásával nem tudta felvenni a versenyt. A vb-n pedig úgy leégtek a németek, mint már régen. Egy árva érmecskét sem sikerült begyűjteniük. Korántsem biztos, hogy a német síugró sport motorja, Reinhard Hess vezetőedző jövőre is a csapattal marad.


Hautamaeki új hobbija: a világrekord felállítás

És ha már a finneknél tartottunk. A tavalyi szezonban Matti Hautamaeki volt egyértelműen a finnek legjobbja, idén ezen elosztoztak Ahonennel. Ahonen életében másodjára nyerte meg a Négysáncverseny összetettjét, de a vk-sorozat második felére kipukkadt, és csak néha végzett az első 10-ben. Nem így Matti Hautamaeki. Ő a szezon elején volt annyira gyenge, hogy pár versenyt ki is hagyott, és inkább otthon készült. A szezon végére azonban igencsak összeszedte magát, és még sokáig fogunk emlékezni az évad utolsó versenyhelyszínen ugrott világcsúcsaira. (Március 20-án először 227,5 méterre, majd 23-án 231 méterre javította a sírepülő világcsúcsot.) A februári világbajnokságon pedig úgy tűnt, mintha minden finn csapattag akkor lenne a toppon. Megérdemelten, nagy fölénnyel el is vitték a csapatbajnoki címet.


Az osztrák ifjaknak már csak a rutin hiányzik

Persze még hosszú oldalakon keresztül elemezhetnénk az idei szezon jobbnál-jobb versenyeit és síugróit, de van egy csapat, amelyikről még mindenképpen szót kell ejtenünk.



Ez pedig az osztrák armada. Florian Liegl, Thomas Morgenstern, Andreas Kofler és Christian Nagiller tavaly még szinte a serdülők közt bontogatták a szárnyaikat, idén pedig a nagyok között bizonyították, hogy az új generáció a „nagy öregek” (Hannawald, Ahonen, Malysz, Widhölzl, Goldberger, Höllwarth) trónjára tör. Az osztrákok erején mi sem jelzi jobban, minthogy a világkupa pontversenyében három osztrák van a legjobb tízben. Andi Widhölzl 3. lett, Florian Liegl 5., Martin Höllwarth pedig a 6. A világkupa csapatversenyét pedig óriási fölénnyel nyerték meg, 6117 pontot gyűjtögetve a 2. finnek (3716 pont) és a 3. helyezett norvégok (3273 pont) előtt.



Egy biztos, soha rosszabb szezont!

Aki kicsit nosztalgiázni akar, annak ajánljuk az extrem.hu síugrás mellékletét. Találkozunk 2003 telén.

Comments

comments