Szeretsz bicajozni, de nem mersz elindulni egy XC versenyen? Nem baj, mert úgysem állhanál rajthoz, ha nincs licenced. Lehet versenyzői engedélyed, ha belépsz egy egyesületbe, amelyik tagja az országos szövetésnek. Ettől kezdve az egyesület kezében van a sorsod, ha ők nem intézik el neked, mehetsz a sóhivatalba. Ott viszont nem rendeznek versenyt…
 Amatőrök  |
”Szeretek sportolni, imádom a szabadidő sportokat, hétvégén van időm és lehetőségem (mountainbike-om), hogy versenyezzek, el is megyek egy nagy versenyre (olvastam az újságban, hogy országos bajnokság lesz a Hármas-határhegyen), elmegyek, hogy benevezzek – de nem tehetem, mert nincs licencem”. Ez csak egy hipotézis, de a jelenlegi szabályok szerint csak licenccel lehet mountainbike versenyen elindulni.
A téma az utcán teker
Nem értem miért kell licenc, ahhoz, hogy elinduljak egy versenyen. Azt mondják, a sporttörvény előírja. Aha, értem, azaz dehogy értem. Akkor nézzünk utána, mit is szabályoz az a sporttörvény!
Elolvastam, tanulmányoztam, de nem lettem sokkal okosabb. Íme, mire jutottam: Van két státusz: amatőr sportoló (aki sporttevékenységet az egészség megőrzése, a szabadidő hasznos eltöltése vagy kedvtelés céljából végez, függetlenül attól, hogy részt vesz-e sportági szövetség vagy szakszövetség versenyén /1996tv.1§4/) és hivatásos sportoló (aki hivatásszerűen, szerződéses jogviszony keretében sporttevékenységet folytat /1996tv.1§5/). Ez idáig rendben is van.
Nézzük meg, mi a különbség jogilag! Az amatőr sportoló sporttevékenységéért nem részesül díjazásban, míg a hivatásos sportoló szerződésben rögzíti munkaviszonyának feltételeit (köztük a bérezést).
Azonban versenyrendszerben szervezett versenyeken csak versenyengedéllyel lehet résztvenni. Itt már kezdődnek a gondok, ugyanis versenyengedélyhez csak sportegyesület tagjaként, vagy mint a sportvállalkozással sportszerződés alapján szerződéses jogviszonyban álló személyként lehet hozzájutni. Általában az egyesületek tagdíjat kérnek a tagjaiktól, ami már is plusz költségbe veri a sportolni vágyót, nem beszélve a versenyzés fix költségeiről (utazás, élelem, felszerelés, nevezés). Ráadásul a törvény a szakági szövetségekre bízza a sportágban alkalmazandó verseny-, igazolási és átigazolási, valamint a fegyelmi szabályokat. Tehát az általános szabályok sportáganként innentől már eltérőek lehetnek. Nem beszélve arról, hogy nem elég szabályokat hozni, a betartatásukról is gondoskodni kell. Vagyis azt szintén szabályozni kell, hogy milyen esetben mi a teendő.
 Profik |
Paragra-fuss!
Nem egyértelmű továbbá, hogy mi számít versenyrendszerben szervezett versenynek? Összességében az a probléma, hogy nem egészen világos miért kell a sporttörvényben szétbontani a sportoló státuszát? Arra nagyon jól megfelelne a Munka Törvénykönyve és Polgári Törvénykönyv oda vonatkozó részeinek bővítése. Ez a szokás amúgy is jellemző, a magyar jogrendszerre, hogy egy dolgot több törvény szabályoz egyidejűleg.
A fentiek túl komplikáltnak tűntek? Akkor vegyünk egy konkrét sportágat! Térjünk vissza az alapproblémához, vagyis ahhoz a dilemmához, hogy hogyan vehetnék részt egy montiversenyen. Felhívtuk a Magyar Mountain bike Szövetség (MMTBSZ) crosscountry szakágának szövetségi kapitányát, Lőrincz Olivért, hogy segítsen eligazodni a szabályok útvesztőiben.
– Mi kell ahhoz, hogy egy amatőr versenyző elindulhasson egy mountainbike versenyen?
– Mindenképpen egyesületbe kell leigazolnia, ez történhet akár évközben is. Átigazolni azonban csak a meghatározott átigazolási időszakban lehet. Az egyesületek saját belátásuk szerint döntik el, hogy milyen összegű tagdíjat kérnek el a versenyzőiktől. A szövetség minden egyesülettől azonos mértékű összeget kér a licencek kiadásáért. A licenceket egy évre adják ki, amihez még ki kell váltani a sportorvosi igazolást, amit a versenyzők a kék könyvükbe kapnak. A sportorvosi igazolás szólhat 3 hónaptól egészen egy évig terjedő időszakra. A licencek ára mindenki számára ugyanannyi, függetlenül attól, hogy most váltja ki először vagy már régóta versenyző. Ez minden évben lejár és mindig újra meg kell kötni, függetlenül attól, hogy milyen kategóriában indul az illető. Nálunk nincs jelentősége licenc szempontból, hogy milyen kvalitású a versenyző (profi, amatőr). Ahhoz, hogy a szövetség által szabályozott, egyesületek által rendezett Magyar Kupa futamokon, illetve a Magyar Bajnokságon elindulhasson valaki, egyesületi tagnak kell lennie. Ez alól kivételt képez a marathon szakág, ott bárki benevezhet a helyszínen és elindulhat a versenyeken. A többi szakágban, úgymint a cross country (XC), a downhill (DH), a triál, és a 4cross kötelező az egyesületi tagság.
– A licencet kérelmező lapon megkülönböztetnek kétféle jogállású sportolót. Erre miért van szükség?
– Az egyik magától érthetődik: ha valaki egyesület tagja, akkor azt az időpontot írja be a kérelemben dátumnak, amikor az egyesület tagja lett. A másik, ha van amatőr sportolói szerződése (még nekem sem tiszta teljesen az egész, mert csak most van nálunk kialakulóban az új rendszer), akkor annak megkötése idejét, illetve érvényességének végét kell beírni. Erre valószínűleg azért van szükség, mert vannak egyesületek, akik a versenyzőikkel szeretnének olyan kölcsönös megállapodást írni, amely a felek kötelezettségeit tartalmazza egymás felé. Főleg a fiatalkorú versenyzők esetében jellemző, akik már komolyabb eredmények elérésére képesek és az egyesületek szeretnék, ha a versenyzőbe feccölt munka megtérülne a számukra.
Talár a lejtőn
Szóval a XC-nál ez a helyzet, de találkoztunk a DH szakágban is furcsasággal, aminek utána akartunk járni: a Gellért-hegyi versenyen készített riportunkból kiderült, hogy a licencek körül ott sem tiszta minden. Az egyik versenyző, Somogyi Zsolt már kilenc éve profiként űzi az ipart, most viszont adminisztratív okok miatt csak hobby kategóriában tudott elindulni a versenyen. Ennek okaira voltunk kíváncsiak és Blaskó Árpádot, a MMTBSZ főtitkárát kérdeztük az erre vonatkozó szabályok alkalmazásáról.
– Hogyan tudják szabályozni az amatőr – jelen esetben hobby – kategóriás versenyzők versenyeztetését?
– Sajnos a sporttörvény előírásai nehézkessé teszik a DH szakágban az amatőr sportolók helyzetét, mivel a törvény kimondja, hogy csak licenccel lehet elindulni a Magyar Kupa (MK) futamokon, de igyekszünk megtalálni a kiskapukat azok számára is, akik csak ki szeretnék próbálni magukat egy-egy verseny alkalmával, de nem tagok semmilyen egyesületben sem. Erre példa a Gellért-hegyi verseny, ami nem a MK keretein belül került megrendezésre, hanem a DH népszerűsítése volt a célja. Egyébként nem is felel meg a verseny az előírásoknak, hiszen lépcsőn nem lehetne versenyt rendezni. A DH szakágban úgy, mint a 4cross és a triálnál – elvileg – egy év kihagyás után lehet kategóriát váltani lefele (elitből-hobbyra). Egyedül a XC-ben van lehetőség egyszer év közbeni váltásra.
Zárszó helyett:
Egy szó, mint száz a törvény jót akar, de hiányosságai révén, pont az amatőr sportot sújtja, ami a versenysport elengedhetetlen bázisa. A helyzet azt sejteti, hogy a törvényalkotók a focit szerették volna megregulázni, de a többi sportra nem fektettek elég nagy figyelmet. Csak remélhetjük, hogy idővel ez irányban is történnek változások, például a sporttörvény most készülő újabb módosításában. Mi annyit igérhetünk, hogy megpróbálunk utánajárni, a törvényalkotók hol tartanak az ügyben.
Vagyis: Még visszatérünk a licenc-ügyre.
