Néhány éve a siklóernyősöknek a 100 kilométer feletti távrepülés volt a csúcs. Aki ezt itthon megrepülte, az amolyan nagykártyának számított. Az álomhatár szépen lassan kúszott felfelé. Napjainkban a 200 kilométer számít nagy dobásnak. Eddig négy pilóta repült ekkorát, ám csak két rekordot jegyeztek be.
![]() Dombok felett |
A szolnoki pilóta május 11-én, vasárnap 228 kilométert repült, megdöntve ezzel a hazai céltáv és szabadtáv rekordot.
Egy kis észosztás
![]() Felhőkép |
A dolog nem tűnt lehetetlennek, ám a rekordnapokat ki kell fogni.
Merüljünk bele egy kicsit a vitorlázó – vagy siklórepülés fizikájába.
Nyilván sokan megfigyelték már nyáron azt a jelenséget, amikor a meleg aszfalt felett mintha rezegne, csillogna valami. Ilyenkor a talaj felett felhevült légpárna látszik, ez az alapja a termik képződésének.
A környezetéhez képest felhevült levegő elindul fölfelé, és egészen addig megy, amíg el nem éri az un. harmatponti hőmérsékletet. Ekkor kicsapódik belőle a nedvesség, tehát felhővé alakul. A nyári égbolton látható bárányfelhők megdobogtatják a repülősök szívét, hiszen azok alatt jó emelés található.
Persze a termikek trükkös jószágok, csak bizonyos helyeken “szeretnek” keletkezni, ezért a repülés lényegében termik-vadászat.
Az ernyősök, sárkányosok és vitorlázórepülők a ragadozó módjára köröznek a felszálló meleg légáramlatokban, igyekszenek minél magasabbra emelkedni. Ha elérték a felhőt, akkor elkezdenek siklani arrafelé, ahol a következő termiket sejtik.
Hegy vs. síkság
![]() Műszerek: vario és gps |
Sík terepen – példának okáért Magyarországon – kicsit bonyolultabb a képlet. A repülésnek persze itt vannak trükkjei: a barna szántföldek és a bokros domboldalakon gyakrabban képződik termik, mint az erdős vidékek felett.
A siklórepülő sportok két táborra oszthatók annak mentén, hogy valaki inkább alpesi vagy inkább síksági pilóta.
A sárkányrepülés és a siklóernyőzés bölcsője az Alpok.
Az első rekordokat itt repülték. Aztán a síksági pilóták átvették az uralmat, manapság a távolsági rekordokat síkságok felett repülik. Mindennek az az erős szél az oka.
A pilóták a síkság felett kitekernek majd elindulnak a következő emelés felé. Hátszélben siklanak, ami akár 40-50-60 kilométeres óránkénti sebességet jelent.
Ehhez hozzáadódik az ernyő 36 kilométeres sebessége. Optimális esetben a pilóta 50 és 100 kilométer per óra közti sebességgel pörköl, siklik a táj felett.
A helyzet itthon, a rekord
![]() Siklás a táj felett |
Ekkor lehűl a levegő, a talajközei és a magas légrétegek közt komoly hőmérsékletkülönbség van, ekkor képződnek erős termikek.
Május második hete ernyős szempontból optimális időjártást hozott.
Végig északi-északkeleti szél fújt, a nap hétágra sütött.
A hét csúcspontja a vasárnap volt – Rácz Balázs és Orsy László a Szolnok melletti Kétpóról 223 kilométert repültek.
A két pilóta a síkságon megszokott csörlőzéssel került a levegőbe. Az Alföld ésa Dunántúli dombság felett átrepülve Siklós és Matty között landoltak. Ezzel megdőlt a hazai 200 kilométeres álomhatár.
Többen jártak már ilyen távolság közelében, volt aki már át is lépte a “két kilót”, ám csupán a mostani számít rekordnak. 2007 nyarán a tatabányai lokálmatador, Varga Norbert Vérteszöllősről elrepült Szegedig, ami pontosan 206 kilométer. Azonban ezt a rekordot nem fogadta el a Magyar Repülő Szövetség, ugyanis a pilóta belerepült egy katonai légtérbe. Május 11-én vasárnap egyébként Lőrincz Mátyás is 200 felett repült, azonban az ő repülése sem kerülhet a rekordok könyvébe.
Lőrincz átrepült Ausztriába – ezt pedig tiltják a hatályos jogszabályok (Schengen ide vagy oda..).
Szabadtáv és céltáv rekord
Ahhoz, hogy valaki igazán nagyot repüljön, két dolog kell: jó körülmények és sok idő. Lehet ugyanis bármilyen erős szél és a termikek is lehetnek bombasztikusak, a napnak egyszer vége van.
Amikor a nap már nem süt olyan erősen, a pilótát nem tartják a levegőben a természet erői. Az utóbbi két évben Brazíliában és Dél-Afrikában karcolgatták a világrekordot.
Frank Brown és cimborái reggel nyolckor startoltak a brazíliai Quixadából, és 11 óra alatt repültek 468 kilométert. A hazai pilóták is ezt a modellt követték, korán indultak. Persze ez nálunk nem a reggeli órákat jelenti, hanem dél körüli időpontot.
![]() A Balaton |
“Nyugodt levegőben szépen trimmen besiklottam a célba +600-on (ami a valóságban Siklós alatt volt 1,5 km-rel), majd még elsiklottam a következő, 5 km-re lévő faluig, és Matty előtt szálltam le.
Csomagolás közben egyszer csak megláttam a Rácz Balázst beérni a célba, és ujjongtam még egyet. Félórával utánam indult, és kb ugyanennyivel utánam ért be, csak ő a végét sokkal északabbra repülte. Hatalmas teljesítmény, mert ő 7 óra után szállt le!
Céltáv: kb. 218 km, szabadtáv: kb. 228km, 6 és fél óra alatt” – foglalja össze a földetérés körülményeit a szolnoki pilóta.
Háromszög rekord
A hatalmas szabad- és céltáv rekord megdöntése utáni napon maradt az ernyős szempontból jó idő, az erős keleties szél viszont elcsitult. Rácz Balázs nem bírt a vérével és újabb rekordnak ment neki.
A hazai ernyős sport fenegyerekével, Vértes Balázzsal a gyenge szelet kihasználva háromszög feladatot tűztek ki. A két pilóta 6 óra alatt teljesítette a feladatot, egy 108 kilométeres háromszög kiindulópontján landoltak.
Távlatok
Nagyjából tíz évvel ezelőtt ha valaki itthon 100 kilométer felett repült, az jó pilótának mondhatta magát. A siklóernyős szlengben az ilyet nagykártyának nevezik.
A pilóták előtt most új cél van, 228 kilométer közelébe kerülni vagy túlszárnyalni azt.






