Milyen élőlények élnek a füstölgő nyílásoknál? Felhozható-e élve egy hal 2300 méter tengeri mélységből? Milyen mélyre képesek merülni a palackos búvárok? Válaszaink következnek a mélység kérdéseire.
Milyen mélyre képesek lemerülni a mélytengeri készülékek? Vannak-e élőlények a tengerek giga mélységeiben? Milyen élőlény bírja ki az extrém életkörülményket a tengerek mélyén? Illetve: milyen mélyre merültek eddig palackos búvárok?
Ezek a kérdéseink.
Új rekord
A nyár végén egy extrém vizsgálókészülék 2300 méteres mélységbe ereszkedett le, és onnan élő halat sikerült felhoznia – írták a médimok.
Ezt elismerő eredménynek tartják a tudósok, hiszen az igaz, hogy több mint 40 éve is merült már nagyobb mélységbe kutatókészülék,
 A 2300 méter mélyből felhozott hal  |
1960. február 23-án, a Csendes-óceáni Marianna-ároknál 11034 méteres mélységébe jutott le az FNRS 2 mélytengerkutató hajó (fedélzetén Jacques Piccarddal). Fényképeket készítettek, de élőlényeket nem tudtak felhozni, mert a nyomáskülönbség miatt azok elpusztultak.
Sokáig a mélységi rekordot egy 1400 méterről élve felhozott hal tartotta.
A nyáron bevetett új szerkezet azonban már képes a hal környezetében levő nyomást fenntartani, így sikerült 2300 méter mélyről felhoznia élve egy Pachycara saldanhai nevű halat, és azzal azonos, illetve kisebb mélységből (1700 mélyről) garnélákat.
A mélyből felhozott élőlények a kutatóintézetben életben maradtak, de amikor a nyomást csökkentették, elpusztultak. Az eredmény így is figyelemreméltó.
Csőférgek a füstölgő nyílásoknál
 Egy tengerfenéki fekete füstölgő |
Tavalyelőtt pedig sosem látott mélytengeri élőlényeket sikerült megörökíteniük kutatóknak a Csendes-óceánban, az úgynevezett hideg füstölgők környékén.
A hideg füstölgők a tenger fenekén lévő nyílások, amelyeken át metán és hidrogén-szulfid áramlik felfelé.
A hideg jelző a hidrotermális füstölgőktől való elkülönítésre szolgál, mivel azokon keresztül forró víz áramlik a tengerfelszín irányába, míg a gázfüstölgők nem változtatják meg a környező víz hőmérsékletét.
2006-ig nem volt ismeret arról, hogy a hidrotermális füstölgők környezetének milyen az élővilága.
A kutatók kemoszintetizáló létformákra bukkantak, amelyek a metán és a hidrogén-szulfid energiáját használják fel más fényforrás hiányában.
A tengerfenéken készült felvételeken korallok, szivacsok, kagylók és csőférgek voltak láthatók.
Búvárok, akik mélyre vágynak
A palackos búvárok mélységi csúcsainak megdöntéséért nem folyik olyan ádáz küzdelem, mint a szabadtüdős versenyzők között, de ezen a területen is vannak fanatikusok. Ilyen például a brit Mark Ellyatt is.
A londoni autókereskedői állását thaiföldi búvárinstruktorira cserélő brit 300 méter alá is merült már.
 Extrém élővilág |
Thaiföldi merülésénél a célba vett 313 méteres mélység eléréséhez 12 percre volt szüksége. 60 másodpercet töltött odalent, amíg leoldotta a 313 métert jelző táblácskát, majd elindult visszafelé.
A felszínre vezető út jelentette a legnagyobb különbséget a szabadtüdős búvárok rekordjaihoz képest. Míg a freediverek hozzávetőleg ugyanannyi idő alatt jönnek fel, mint amennyi ideig lefelé úsznak, a palackkal merülőknek ehhez sokkal hosszabb időre van szükség.
Marknak például 6 óra 40 percébe került, mire megtette az utat a felszínig. Mark merülése után azt nyilatkozta a Phuket Gazette-nek, hogy magányos volt az útja felfelé, mintha a Holdon járt volna – az volt az érzése.
Magyar rekord: 270 méteres mélység
A magyar búvár rekord: 270 méter. Ritczler Gusztáv a világ legveszélyesebb merülőhelyén, az egyiptomi Blue Hole-nál merült ilyen mélységbe. Merülése több mint 8 órát vett igénybe, aminek nagy részét a felfelé tartó út (dekózás) tette ki.
A lefelé tartó út komplikációmentesen zajlott, de visszafelé Gusztáv nem találta a felfelé vezető úthoz tartozó nyílást, így változtatni kellett az útján.
