Csúcsforgalom van az Everest aljában, mindkét oldalon. A május eleji napokra időzíti mindenki a csúcstámadást – a magyar Klein Dávid is, aki most akklimatizálódik és ételmérgezése van. Ezalatt a kínaiak egy csoportja takarít. A hegymászók tonnányi szemetét.
 Hegynyi szemét az Everesten  |
Az Everesten a 90-es évek közepén szervezték az első szemétszedő utakat, miután a hegyet a világ legnagyobb szeméttelepeként kezdték emlegetni. A világ tetején ugyanis nincs szemetelési tilalom, mint például az Antarktiszon, ahol egy papírzsebkendőt sem dobhat el senki. Az Everesten, a magasabb régiókban, a túlélés a cél, ebben segít a minél könnyebb teher, így a kiürült oxigénpalackokat egyszerűen elhajítják. Az ötvenes évek óta a számítások szerint gigantikus mennyiségű, 615 tonna szemét gyűlt össze a hegyen. Többször rendeztek már szemétszedési akciót, legutóbb 2004-ben egy 24 tagú önkéntes csapat nyolc tonnát gyűjtött össze.
Most egy kínai csapat indul hasonló célból a hegyre – természetesen az északi, tibeti oldalon, hogy június elejéig, a Környezetvédelem Napjáig gyűjtögessenek. A kínai állami hírügynökség szerint az akció a 2008-as pekingi olimpiáig tart, aminek keretében az olimpiai láng az Everesten is áthalad. Az olimpiai szervezőbizottság közleménye szerint a déli, nepáli oldalon viszik majd fel a lángot, és az északi oldalon másznak le vele. Ez egyedülálló kísérletnek ígérkezik!
 Klein Dávid Forrás: expeditions.hu |
Miközben a kínaiak takarítanak, az Everesten azért tart a szokásos tavaszi főszezon. Az egyik mászó, Martin Minarik azt nyilatkozta, hogy „iszonyú itt az alaptáborban a tömeg. Legalább négyszázan vannak. Gyorsan megmászom, aztán húzok innen a francba.”
Persze többségben vannak azok, akik számára életük egyik legnagyobb élménye a 8850 méteres csúcs megmászása. Ilyen a magyar Klein Dávid, aki egy kereskedelmi expedícióval tart az Everestre a nepáli oldalról. Dávid április 15-én érkezett az alaptáborba, és mintegy egy hónapnyi akklimatizálódás után május 10-20 között tervezi a csúcstámadást. Jelenleg a szervezetét szoktatja a magassághoz. Még fáradékony és sokszor fejfájással küzd.
Április 24-én pedig a következő üzenetet küldi az itthoni bázisára: „Délután forrong a gyomrom, kába vagyok, gyenge és szédülök. Elsétálok a Lhotse fal beszállásához és vissza. Este van, a sátramban ülök, és nem értem. Hegyibetegség? Majd hirtelen hányni kezdek, és fél órán át abba sem hagyom. Utána sokkal jobb. Mindent értek. Ételmérgezés. Vagy még inkább szennyezett víz. A 2-es tábor környékén a klotyók elrendezése nincs rendesen koordinálva.”
Vagyis egyelőre ő is a tömeggel és a szennyezettséggel küzd.
