Borge Ousland, a jégmezők rettenthetetlen lovagja újabb nagy jégbe vágja csákányát. A sarkvidékek meghódítása után, most a patagóniai jégmezőket vette célba a többnyire magányos norvég. Most svájci társával, Thomas Ulrichal ők lehetnek az elsők, akik segítség nélkül szelik át Patagóniát.
 Egyszemélyes expedíció  |
Borge Ousland talán egyike az utolsó nagy romantikus kalandoroknak, akik a múlt század elején kiszínezték a térképek fehér foltjait. Általában fehérrel, ugyanis az addig ismeretlen sarkvidékeket járták be, és tűzték ki hazájuk zászlaját előbbi az Északi- (a brit Peary), majd a Déli-sarkra (a norvég Amundsen). Utánuk már nem sok felfedezni, illetve meghódítani való maradt, legfeljebb a világ teteje, a Mount Everest, de 1953-ban ezt is kipipálta az új-zélandi Edmund Hillary és nepáli társa Tenzing Norgay. Mi jöhet ezután, tették fel a kérdést maguknak a megszállott kalandorok. Messzebbre és magasabbra már nem lehet jutni, lehet viszont nehezíteni a körülményeket, amik már standard állapotban sem éppen sör-virslis majálisok. A már bejárt utakat meg lehet tenni rövidebb idő alatt, (sarkvidéki) nyár helyett télen, kevesebb segítővel, kevesebb kutyával, (modern korunkban) navigációs kütyük nélkül, végül pedig mindezeket otthon hagyva, egyszál egyedül.
Kirándulni jó!
 Turistaút |
Ennek a műfajnak egyik koronázatlan királya a 41 esztendős norvég Borge Ousland. A nagy vándor akkor írta be magát az expedíciózás nagykönyvébe, amikor 1990-ben társával, a szintén norvég Erling Kaggeval elsőként jutottak el mindenféle segítség nélkül az Északi-sarkra. Ez azt jelenti, hogy semmilyen technikai segítséget nem vettek igénybe, sem a tájékozódáshoz, sem a csomagok cipeléséhez. Magyarán nem vittek, pl. GPS-t, és nem vittek szánhúzó kutyákat, maguk húzták el a sarkpontig és vissza az expedíciós felszereléseket. Egyesek szerint evés közben jön meg az étvágy: két évvel később megcsinálta ugyanezt, szintén egyedül, a Déli-sarkra, 375 fontos (kb. 190 kg) pakkot vontatva maga után. Mindkét egyszemélyes út első volt a maga nemében. Csakúgy mint a 2001-es nagy kaland. A megszállott viking 82 napot gyalogolt a sarkvidéken keresztül Oroszországból Kanadába. Azt talán mondani sem kell, hogy tagja volt a Brit Jubileumi Expedíciónak, amelyik, természetesen, hegymászással ünnepelte az Everest meghódításának 50. évfordulóját. A hajlam, úgy tűnik örökletes, idősebb Ousland ugyanis idén fiával Max-szal kenuval járta végig a norvég Karasjokka folyót.
Patagónia
 Egy a 47 gleccserből |
Patagónia a dél-amerikai kontinens déli részén található, területén két ország, Argentína és Chíle osztozik. Patagónia területe kb. akkora, mint Franciaország, azaz kb. 500 ezer négyzetkilométer. Ha be akarjuk határolni, azt mondhatjuk, hogy délen a Tűzföld, míg északon a Rio Negro. Nyugaton az Andok 3-4 ezer méteres hegyei zárják el a Csendes-óceán felől érkező esőfelhőktől, ezért Patagónia egyes részei a Föld legszárazabb vidékei közé tartoznak. A vidék az egykor itt élő őslakos indiánok lábáról kapta a nevét, a patagon szó ugyanis nagylábút jelent. Az indiánok a hideg időjárás ellen hatalmas szőrcsizmákkal védekeztek, amivel óriási lábnyomokat hagytak a hóban. A területet meghódító spanyolok ezekről a lábnyomokról nevezték el a vidéket. Bár Patagóniában kevés a város és kevés az ember éppen ez lehet a vidék vonzereje. Így ugyanis érintetlenül megmarad a természet vad szépsége. A vidék ma az argentín turizmus (külső, belső) egyik frekventált területe. Főleg azok keresik fel, akik valóban kikapcsolódásra vágynak, kirándulásokkal, lovaglással, evezéssel és horgászással. Utóbbiak próbára tehetik tudományukat akár a Correntoso folyón is. Ez a maga 132 méterével a világ lerövidebb folyója.
A Patagóniai Jégmező
A patagóniai jégmező a Föld legnagyobb összefüggő jégborította területe a sarkkörön túli területek után. A patagóniai jég 14500 négyzetkilométer, 350 kilométer hosszan terül el, átlagos szélessége 40-70 km között változik. A jégmezőről 47 gleccser ereszkedik le, ezek közül 37 a Csendes-óceán felé tart, a többi pedig az Atlanti-óceánt célozza meg. Ezekről a gleccserekről kapta nevét a Los Glaciares nemzeti park, ami a profi hegymászók egyik Mekkája. Itt mered az ég felé ugyanis a Fitz Roy és a Cerro Torre. Előbbi 3380, utóbbi pedig 3128 méter, ám a felső 2000 méter mindkét hegy esetében szinte függőleges csupasz sziklafalat jelent. A környéken nem ritkák a hetekig tomboló viharok, 100 km/h-ás széllökésekkel. Borge Ousland nem is nagyon táplál hiú reményeket, egy norvég lapnak nyilatkozva azt mondta, jó, ha 4 km-t tudnak haladni naponta, tíz órás menetelést feltételezve. Már amikor mennek, hiszen többször kell majd kajakba ülniük, vagy a sílécet csatolni a lábukra. Nem beszélve a fejenként közel 150 kilós felszerelésről, amit magukkal kell vinniük. Jó mulatság, férfi munka lesz!
 Barátságos vidék |
