Két amerikai tudós szerint a hosszútávfutás képessége talán még fontosabb evolúciós lépés volt az ember számára, mint a két lábra állás. A kiegyenesedett ember hosszú távon igen jól fut. Felvetődik azonban a kérdés, mi értelme sokáig futni, ha el tudod kapni gyorsan is?
Két amerikai biológus Dennis Bramble (University of Utah) és Dan Liberman (Harvard) most megjelent kutatása szerint a hosszútávfutás, ami ma már csak sporttevékenység, a korai ember számára a túlélés és az élelemszerzés fontos eszköze volt. Azt már régen megállapították, hogy az ember rövidtávon nem veheti fel futásban a versenyt a ragadozó emlősök nagy részével, ezért a futásnak nem is tulajdonítottak nagy jelentőséget, a gyaloglás melléktermékeként tekintettek rá.
A két amerikai biológus most azonban az ember hosszútávfutó képességét vizsgálta, és arra jutottak, hogy az emberi testben több olyan ín és izom található, ami a gyalogláskor kevéssé, futáskor azonban nagyon hasznos. Az Achilles-ín például ilyen, ahogy a termetes fenékizmok is a futáskor jönnek jól, amivel ezekkel stabilizálható a test, és így a futó nem dől túlságosan előre. Ezenkívül a nagy számú izzadságmirigy és a nagyrészt szőrtelen bőr is nagy segítség hosszútávfutáskor a megfelelő testhőmérséklet fenntartásához. A futástól aztán meghosszabbodtak a lábaik és stabilizálódott a fej és a gerinc függőleges helyzete. Elméletük szerint a hosszútávfutásnak is köszönhető a főemlősök és az emberek közötti tartásbeli különbség.
 Jobb módszer!  |
Bramble-ék a Nature tudományos magazinban publikált írása szerint a korai emberek mintegy két millió éve tanultak meg futni, a felegyenesedés után, az Afrikai szavannákon, ahol – akkor még a vadászathoz használt fegyverek nélkül – valahogy fel kellett venniük a harcot ragadozó állatokkal az élelemért. A két kutató szerint vagy a hiénákkal versenyeztek a „maradékért”, vagy arra appelláltak, hogy az üldözött zsákmány majdcsak elfárad, ha elég kitartóan üldözik.
Az extrem.hu által megkérdezett zoológus szerint azonban „mi értelme sokáig futni, ha el tudod kapni a zsákmányt gyorsan is? A ragadozók fő vezérelve: nekilógulsz, elkapod és megeszed. A ragadozó halak sem úsznak órákig közepes tempóban a kiszemelt áldozat után, arra várva, hogy elfáradjon, hanem kilőnek és bekapják.” Vagyis remek, hogy az ember hosszú távon jól fut, de hasznosabb lett volna, ha a rövidebb távon fejlődik.
