Elfújta a vihar a rekordot

Két horvát és két magyar jet-skis a hétvégén megpróbálta megdönteni a 24 órás távolsági világrekordot. Ehhez 802 km-t kellett volna teljesíteni 24 óra alatt az Adrián. 300 km-ig semmi baj, utána viszont jött egy vihar, elfolyt a benzin, oda lett a kaja, beesteledett. Egyszóval minden összejött. Az egyik magyarrésztvevő, Vass László már itthon válaszolt az extrem.hu kérdéseire.


Gerencsér Csaba

Vass László az egyik legsikeresebb és legtapasztaltabb magyar jet-skis.

Szükség is volt a tapasztalatra, hiszen Gerencsér Csaba és két horvát jetes társaságában olyan teljesítményre készült, amire még nem volt példa. A terv szerint a négy jetes 24 óra alatt 1000 km-t készült megtenni, a Rijeka-Dubrovnik-Rijeka útvonalon.



-Laci sikeres volt-e a rekordkísérlet?

-Sajnos nem sikerült megdönteni a rekordot, mégpedig rajtunk kívülálló okok miatt. Az első 300 kilométeren nem volt semmi baj, bőven a tervezett időn belül voltunk. Ezt követően azonban belekerültünk egy hatalmas viharba, a 6-os, 7-es erősségű szél óriási hullámokat korbácsolt. Az még hagyján, hogy lelassultunk, de a hullámverésben szétdurrantak a benzines kannáink, oda lett az összes üzemanyagunk. Ráadásul nem csak elfolyt a benzin, hanem mindent elárasztott, ami a jet-skin velünk volt. Felborult a menetrend, üzemanyagot kellett szereznünk, ami nem volt könnyű, mert a part mentén alig találni működő benzinkutat. Néha csak 5 liter benzin jutott fejenként, márpedig egy-egy ilyen gép 20-25 litert fogyaszt óránként.



Csak 100 km hiányzott


Itt még minden rendben volt

-Végül meddig jutottatok el?

-Estére értünk Dubrovnikba, és úgy döntöttünk, hogy még nekivágunk a vissza útnak. Az első tankolási ponting el is jutottunk, ekkor tartottunk 720 kilométernél. Csaba és én úgy gondoltuk, hogy másnap hajnalban, 4 és 5 óra között még megyünk 100 kilométert, és akkor sikerül megdönteni a fennálló 801 kilométeres rekordot, de a két horvát srác, azt mondta, hogy ők ezt már nem vállalják. Az előzetes megegyezés pedig úgy szólt, hogy vagy megyünk mindannyian, vagy nem megy senki. Mi pedig ehhez tartottuk magunkat, így elmaradt a rekorddöntés.

De megpróbáljuk elérni a Guinnessnél, hogy válasszák ketté a tengeri és a síkvízi rekordot, ha ez megtörténik, akkor már ezzel az eredménnyel is mi leszünk a csúcstartók. Egyéként júniusban

újra megpróbáljuk!

-Milyen tapasztalatokat szereztetek ezen a hétvégén, ami segíthet abban hogy júniusban megtegyétek az 1000 kilométert?

-Pozitívum volt, hogy kiderült, erővel bírjuk. Mentálisan sokkal nehezebb volt elviselni a nyomást, én például kétszer is a sírás határán voltam, amikor arra gondoltam, hogy úgy vallunk kudarcot, hogy semmit nem tudunk tenni ellenne. Ami tőlünk tellett, azt a vízen megtettük.

Volt negatív tapasztalat is, az ugyanis hatalmas hiba volt, hogy nem volt kísérő hajónk. Ha lett volna velünk hajó, akkor feltehetően nincsenek üzemanyag problémáink, tudjuk pótolni a tönkrement készletet, és az is lehet, hogy sikerrel járunk. Júniusban már ennyivel okosabbak és tapasztaltabbak leszünk, amikor újra nekivágunk!



A magyar csapat



Nyugalom, a többiek is megvannak



Húzzák a csíkot



A nagy testvér



Adriai hangulat

Comments

comments