Februárban a jégmezőkön futhatott napokig, aki akart, márciusban pedig a Szaharában rendeztek egy 100 km-es futóversenyt. Az indulókat túlélőfelszereléssel a hátukon engedték útnak, és jó pár sivatagi jótanáccsal. Ráadásul nem kis summát kellett leperkálniuk, hogy napokig főzethessék magukat a homokban.
A világ extrém pontjain rendezett ultrafutóversenyeknél korántsem ritka, hogy európai cégek szervezzék a versenyeket. Így történt ez például a kanadai Yukon tartományban februárban rendezett Yukon Ultra-n is, ahol – mint ahogy erről már korábban beszámoltunk – magyar győzelem született Kovács László jóvoltából. Kanadában a németek feleltek a szervezésért. A március 10 és 17 között Tunéziában megrendezett 100 km del Sahara ultrafutó viadalért pedig két olasz cég vállalta a felelősséget. A Zitoway Sport és Kaland felelt a sporttal és a logisztikával kapcsolatos teendőkért, a Terramia utazási iroda pedig az utaztatásért. Aki a teljes 8 napos túrán az utazási irodán keresztül vett részt, annak 1500 eurót (360 ezer forintot) kellett leperálnia. Az idei volt az ötödik ilyen verseny, és a résztvevők száma elérte a 100 főt.
 Bal-jobb, bal-jobb  |
A nem mindennapi kalandot a verseny honlapján a szervezők a következőkben foglalták össze: „Minden hozzávaló adott azok számára, akik ki akarják próbálni az extrém sportok világát. Azonban nem győzzünk hangsúlyozni, hogy a 100 km del Sahara asszisztált extrém sport verseny”.
A 100 km-t négy nap alatt kellett teljesíteniük, vagyis a futóknak olyan luxus is kijutott a verseny alatt, mint az alvás. Persze nem valami előkelő hotelben, hanem sivatagi sátrakban. A 2. szakaszt ráadásul azzal nehezítették, hogy a 25 km-es napközbeni futás után este még kiküldték a futókat egy 10 km-es éjszakai távra.
A Szahara így tavasszal még nem elviselhetetlenül meleg, nappal 35 C fok körüli, éjjel 15 C fok körüli hőmérséklet a megszokott ilyenkor. A verseny távja végig off-road, nagyrészt homokos, vagyis nem éppen futásra tervezték.
 A végtelen homoktengerben |
Biztonsági okokból a Sahara-futásnál a következő eszközöket tették kötelezővé a menetfelszerelés részeként: egy liter víz, 2 energiarúd, ásványisó, egy kés, egy takaró, egy zseblámpa, egy síp, egy iránytű és egy kígyómarás elleni szer. Vagyis hátizsákkal a hátukon kellett futniuk.
A körülményekről sokat elárulnak a versenyzőknek az indulás előtt osztogatott jótanácsok. Ebből szemezgettünk:
– Az orr és a száj védelmére szaharai kendő, a „ches” ajánlott a szél ellen, a szemek védelmére pedig motoros szemüveg.
– A rövidnadrág alá ajánlott a kerékpáros nadrág, mert a melegben megizzadó combok súrlódása igen kellemetlen következményekkel járhat, ha az izzadt lábakon megül a sivatagi homok.
– Bármilyen meleg van, csak akkor vegyél fel ujjatlan felsőt, ha a bőröd megfelelően le tud barnulni, mivel a sivatagban sokkal erősebben süt a nap.
 Az éjszakai szállás |
A győztes Marcello Ginami 8 és fél óra (8:29:56) alatt futotta le a távot, a nők közül elsőként Alessia Nicolini ért a célba 10 óra 22 perc alatt, a 100.-ként célbaérő Valerio Susi ideje 27 óra 12 perc 17 mp volt. A szervezők szerint „idősebbek is elkezdhetik”, a mintegy 12 gyalogos résztvevőnek külön sivatagi gyaloglást rendeztek. Tegyük hozzá 100 km-t a sivatagban legyalogolni is óriási teljesítmény még a fiataloknak is, nemhogy pl. a 71 éves argentin Gennaro Esposito számára, aki már harmadjára vett részt a sivatagi menetben.
