Ami sikerült 1997-ben, az nem jött össze 2003-ban. A francia Olivier de Kersauson szerette volna visszavenni a vitorlás földkerülő világrekordot honfitársától, Bruno Peyrontól. A szerencse azonban elpártolt mellőle és az Atlanti-óceán déli részén beállt szélcsend keresztülhúzta a derék francia számításait. Három napot késett.
 A kapitány: Olivier de Kersauson  |
A francia Olivier de Kersausonnak nem sikerült megdöntenie a vitorlás földkerülő rekordot, melyet honfitársa Bruno Peyron tart. Peyron tavaly 64 nap 8 óra 37 perc és 24 másodperc alatt kerülte meg a Földet. A Jules Verne Trophyt 1985 – ben alapították, természetesen a névadó 80 nap alatt a Föld körül című regényéből merítve az ötletet. Maga Peyron volt az első, aki áttörte a 80 napos álomhatárt, amikor 1993 – ban 79 nap alatt tette meg az utat. Példáját követte később Peter Blake, majd Olivier de Kersauson, aki 1995 – ben még hiába próbálkozott, de 1997 – ben sikerült 71 nap 14 óra 22 perc és 8 másodpercre javítania a rekordot. 1993 egyébként forgalmas év volt, ugyanis ekkor mindhárom fent említett kalandor nekivágott az óceánoknak. De Kersauson egy különleges rekordot is felállított, amikor egyetlen nap alatt 524,6 mérföldet tett meg.
A hajó
 Nyílt tengeren a Geronimo |
De Kersauson és 10 fős legénysége 2000. tavaszán kezdett dolgozni a rekordkísérleten. Felújították a Geronimo nevű háromtestű trimaránt, és 2003. január 11 – én útnak indultak. Olivier sokáig gondolkodott azon, hogy milyen hajóval vágjon neki az útnak. Pontosabban csak az volt a kérdés, hogy egy kéttestű katamarán, vagy egy háromtestű trimarán lesz – e alkalmasabb. A kapitány végül felkereste a világ talán leghíresebb hajóépítőit, Marc Van Pethegemet és Vincent Lauriot Prévost. A két kiváló szakember igazi bajnoka a hajóépítésnek, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy ők építetté Bruno Peyron rekorder, Sport Elec nevű hajóját. Két katamarán és egy trimarán tervét betáplálták a számítógépbe, majd egy szoftver segítségével modellezték az út során várható valamennyi széljárást, és a legkülönfélébb időjárási szélsőségeket. Az alapos kutatómunka után döntöttek a 33 méter hosszú Geronimo mellett.
Útvonal
Az útvonal állandó, a hajósok elhagyva a francia partokat délnek fordulnak, és Afrika partjai mentén hajóznak. 23 –25 nap elteltével megkerülik a Jóreménység – fokot, majd következhet az Indiai óceán. Ausztráliát délről kerülik meg, innen ugyanis nyíl egyenes út vezet a félelmetes Horn – fokhoz, ahol nem ritka az óránként 80 csomós, viharos erejű szél sem.
Előny – hátrány
 Kemény legények: a földkerülő tengerészek |
Kezdetben minden jól ment, és a Geronimo gyorsan három napos előnyre tett szert. A Horn – foknál még volt ebből a 72 – ből 34 óra. A Falkland – szigeteknél azonban végképp elpártolt tőlük a szerencse, csak 8 – 10 csomóval haladtak, és az Egyenlítőnél már 65 tengeri mérföld hátrányuk volt Peyronhoz képest. Március 16 – án, amikor lejárt 64 nap 8 órás idő, de Kersausonék még 604 tengeri mérföldre voltak az Ouessant szigetnél kijelölt céltól, napok óta szinte teljes szélcsendben. Ezen a napon kiváló sportemberi jellemről tett tanúságot a Jules Verne Trophyt védő Bruno Peyron, amikor így nyilatkozott: ‘Nagyon sajnálom Olivier – t és a csapatát. Nem volt szerencséjük az út második felével. Ha valaki, hát akkor én tudom, hogy mennyi munka, fáradtság és szenvedés van egy ilyen kísérlet mögött. Szerintem a Geronimo és legénysége volt a legjobb csapat, amely valaha megpróbálta elhódítani a Jules Verne Trophyt.‘
A Geronimo és legénysége március 19 – én este érkezik meg a franciaországi Brestbe.
