A világbajnokság előtt legnagyobb favoritnak számító versenyzők akkor, amikor a legnagyobb szükségük lett volna rá, nem tudták kihozni magukból a maximumot. Nyert viszont valaki, akit idén eddig elkerült a szerencse. Plusz látványosságként pedig a nézők egy óriási bukást is láthattak.
 Hanni volt a favorit  |
A Val di Fiemme-i északi sí világbajnokság előtt népszokássá vált a nagy síugró nemzeteknél, sőt a magyar síugró fórumokon is a tippelés. Még egy héttel a verseny előtt is toronymagas esélyesnek számított a világkupában vezető Sven Hannawald. Persze az idei szezon tendenciáit figyelembe véve már szólnia kellett volna a vészcsengőknek. A fő szabály idén ugyanis az volt, hogy jósolni szinte lehetetlen.
Az idei teljesítményük alapján a legnagyobb esélyesnek a német Sven Hannawaldot, az osztrák Andreas Widhölzlt, a fiatal osztrák titán Florian Lieglt és a Négysáncverseny idei győztesét, a finn Janne Ahonent tartották. Hogy hányan állhattak fel közülük szombaton (2003. február 22.) a K120-es nagysánc világbajnoki dobogójára?
Egyikük sem.
 Hautamaeki, Malysz és Kasai |
Ott ugyanis három olyan ugró pózolhatott a verseny végén, akik idén elég harmatos teljesítményre voltak csak képesek eddig. A bronznak a japán Noriaki Kasai örülhetett, az ezüst miatt Matti Hautamaeki szomorkodhatott. Az edzéseken és selejtezőn Matti ugrotta a legnagyobbakat, de végül a világbajnok a lengyelek nemzeti hőse, Adam Malysz lett, aki idén már sokszor járt a dobogó két oldalán, de a középső fokára most jutott fel először. Malysz, aki szinte sohasem hagy ki egyetlen versenyt sem, a vb előtti utolsó világkupa futamot (Willingenben) kihagyta, helyette otthon tréningezett. Megérte.
 Ahonen a földön |
Hautamaeki tavaly Malysz és Hannawald mellett az egyik nagymenőnek számított, idén aztán mélyen a formája alatt teljesített. Ő is inkább a világtól elvonultan készült. A finn síugrásban járatosak már február elején felvetették, hogy valami készülődik fenn északon, a vb-re meglepetést tartogatnak. A meglepetés Hautamaeki teljesítményének köszönhetően nem is maradt el, volt azonban SUOMI drukkereinek oka szomorúságra is szombaton. A finn csapat lelke, Janne Ahonen ugyanis a szombati versenyen pestiesen szólva akkorát esett, mint az ólajtó. Repülés közben nem tudta irányba állítani a céleit, aminek következtében leérkezéskor az egyik céle a másik alá csúszott, így pedig nehéz talpon maradni. Ahonennek ez nem is sikerült, és a gravitációnak engedve fekve csúszott lefelé, úgyhogy pár napra maradandó nyomokat hagy rajta az olasz sánc jeges leérkezőterülete.
 Az osztrákok térdre ereszkednek? |
És hogy hol voltak mindeközben az osztrákok, az idény csodacsapata, ahol a legnagyobb gond a vb előtt az volt, hogy túl sok a jó ugró, nem vihetnek el mindenkit a vb-re? Legjobbjuk, Liegl a 8. lett, közvetlenül a 7. hellyel szerénykedő Sven Hannawald mögött, ami mindenképpen lebőgés az osztrákok számára. A világbajnokság előtt Hannu Lepistö edző két aranyat tűzött ki vb célként.
Mivel a Val di Fiemmében három síugró versenyt rendeznek (K120 egyéni, K120 csapat és K95 egyéni), így a K120-as leégés után az osztrákoknak vasárnap csapatban és jövő pénteken (február 28) a normál sáncon is nyerniük kellene.
Ez azonban vasárnap sem sikerült. Sőt, Florian Liegl elesett, így nemhogy arany nem jutott az osztrákoknak, de még az igen gyenge formában lévő németek is megelőzték őket.
 A finn aranycsapat |
A dobogóra a finnek a japánok és a norvégok állhattak fel. A finnek már hónapok óta a világbajnokságra készültek, céljuk a csapatarany megszerzése volt. Mivel a 2002-es olimpián Salt Lake City-ben a finnek mindössze 0,1 ponttal csúsztak le az aranyról a németekkel szemben, így bennük különösen nagy volt a bizonyítási vágy. A vasárnapi csapatversenyen aztán fölényesnek mondható győzelmet is arattak. Egyetlen komolyabb ellenfelük a japán csapat volt, akik idén eddig pocsék formában voltak. Hogy hogyan sikerült a vébére így felszívni magukat az egyelőre még rejtély. A tény az, hogy ők vihették haza az ezüstöt, a norvégok pedig a bronzzal vigasztalódhattak.
Az üzes kézzel távozóknak még egy esélyük van: a normálsáncon (K95) pénteken (febr. 28.) rendezik a döntőt. Bár Adam Malysz, a szombati egyéni győztese a vasárnapi csapatversenyen is mindkét sorozatban a legnagyobbat ugrotta, így a többieknek igen nehéz dolguk lesz vele szemben. Addig azonban van még öt nap, az idei síugró szezonban ez pedig egy egész örökkévalóság, ami alatt megfordulhat a világ.
A K95-ös egyénit is élőben közvetíti az Eurosport, az ORF és az ARD, 18.00 kezdettel.
|
