A tökéletes versenyen, a technika és az erő párharcában, a top riderek magasra tették a lécet. Kivéve a hazai versenyzőt, aki kapásból leverte… Összességében az idei legjobb SLS-t láthattuk.
Minden tökéletesen alakult Kansas City-ben.
Jó pálya, jó közönség, klassz minőségű közvetítés, a világ élvonalának deszkásai – az alapok megvoltak.
Kis plusz szín az egészben, hogy a Nike SLS idei harmadik állomása az egyik srácnak hazai pálya…
Szóval minden passzol, Sean Malto is remekel/hetett volna, ám már az első trükknek keresztbetett.
Nem gördült ugyanis, nem volt ki mind a négy kereke. Szó szerint: nekivágott, de a kerekek cserbenhagyták. Tengelytörésnek tűnt elsőre, de nem: egy laza anya a csapban…
Malto senkit és semmit nem okolhatott, csak saját magát…
Azonban a többi pro hozta a formát ilyen izgalmak után is, vagy tán méginkább.
Dylan Rieder élete első SLS döntőjébe került be, a verseny alatt, mintha valami különös tűz égetné belülről, úgy dobta a trükköket, tiszta, hibátlan körök, elejétől a végéig.
Nyjah Huston, nos hát, ő Nyjah Huston. Valahányszor csak valaki megközelítette a pontjait, újabb szintre emelte a versenyt… Ezen a napon Chris Cole volt az egyetlen, aki elég nagynak tűnt ahhoz a feladathoz, hogy behozza és megszorongassa Huston-t. Valójában ő tűnt a legjobbnak.
Paul Rodrigez kissé óvatoskodónak tűnt egész nap, a végén persze ő is dobott egy hatalmasat a közönségnek.
A KC pálya megépítésekor a technikás korcsolyázásra akarták helyezni a hangsúlyt a rendezők, azonban a Control Section-nál a hatalmi és a tech harcok érdekes kombója alakult ki, és jött a Club 9: P Rod kedzdte 9.4-el, Chris Cole belefutott abba, hogy a legnehezebb trükkök továbbra is túl könnyűnek tűnnek, 9.1-et kapott, Huston-nak pedig nem kellett felülmúlnia, jó volt a 9.0 is. Az összes közt Rieder volt, aki néhány dinamikus, nagy sebességű lépcsőkorlátos látványos elemmel érkezett és Tom Asta hozott ide egy klassz megmozdulást.
Az első négy versenyzőt csupán néhány apró pontocska választotta el egymástól a végén – innen már igazándiból bárki is nyerhetett, következett a magas szintű technikázás, a helyezések folyamatos cserélődése, mindenki emelt egyet a színvonalon – a saját eddigi teljesítményére rátéve egy lapáttal tolta magasabbra a lécet. Hozták a látványos, közönség- és zsűrikedvenceket, minde be is jött. Végül persze jött Nyjah, és 9.8-al lesöpört mindenkit a pályáról, és maradt az idei éve legjobban kereső ridere. Átlag 9.2-t hozott.
És a többiek? Shane ONeil? Be sem került a döntőbe – szerencsére az afterpartyra már „rátalált a lábaira”, mert addig ez nem nagyon ment, de legalább bulizott egy jót.
Tommy Sandoval a nyafogása ellenére azért legalább dobot egy nagyot a Club 9 első körében.
Az összes rider összes trükkje fenn van az SLS hivatalos honlapján, válogassatok: http://streetleague.com/ondemand/
Végeredmény, pontok:
