A sebesség szerelmeseinek télen sem kell otthon kuksolniuk. Néhány élelmes szörfös kifejlesztette a windsurf téli verzióját, amit külföldön leginkább snowfer néven, itthon jégszörfként ismernek. A snowfer feltalálója is magyar, kanadai magyar. Őt és a jégszörf hazai atyját faggattuk a jégen száguldásról.
 Snowfer: szörfözés a jégen  |
Snowfer – angolul leginkább ezen a néven ismerik a snowboard és a szörf keresztezéséből létrejött sporteszközt, amivel úgy lehet szelni a jeget télen, mint a nyári verziójával a habokat. Ez lényegében a szörf téliesített verziója, amivel igen komoly sebességet lehet elérni. Amíg a szörfösök egyik legnagyobb ellensége a kis szél, addig a jégszörffel – ugyanis ez a szerkezetet itthon így hívják – szóval a jégszörffel már 2-es 3-as fokozatú szélben vígan lehet versenyezni a partmenti autókkal. Havon is és tükörsima jégen is.
A “jégszörfnél”, mint sok más sporteszköznél nehéz megállapítani, hogy “ki találta fel legelőször”, főleg mivel a téli szörföknek sok, akár otthon is összebarkácsolható verziója létezik. A jeget talán legsimábban szelő változat, a snowfer feltalálójaként a külföldi site-ok és szaklapok egy bizonyos Charles Chepregit említenek. A név hangzása nem csalóka, valóban egy Magyarországról elszármazott kanadairól van szó, Csepregi Károlyról, aki a befagyott kanadai tavakra fejlesztette ki a snowfert.
Sikerült utolérnünk Csepregi urat és a jégszörfözés magyarországi atyjának tartott Kucséber Ferenc fűzfői sportszerkészítő és vitorlajavító mestert is.
 A szabadalmaztatáshoz beadott egyik rajz a snowferről Itt nagyobban is megnézheted |
Csepregi Károlyt elsősorban magyarországi gyökereiről kérdeztük és arról, hogy a snowfer miben különbözik más jégen és havon használt vitorlás szerkezetektől.
CS.K.: – Eredetileg miskolci vagyok, 1969 óta élek Kanadában. Még beszélek magyarul, de persze az angol akcentus már átérződik. Legutóbb 2002 tavaszán voltam otthon, de szeretnék egyszer télen is hazamenni, hogy a Balatonon megmutathassam a magyar jégszörfözőknek, hogy mit tud a snowferem. Hallottam ugyanis, hogy a Balatonon is használnak különböző designú jégszörföket. Szerintem a snowfer abban más, hogy amíg a többi típus talprészén általában korcsolyákat használnak, addig a snowfer valóban úgy csúszik a havon és a jégen, mint egy snowboard. A snowferrel érhető el a szörfözéshez leginkább hasonlító érzés.
A műszakibb beállítottságúak a Kanadai Szabadalmi Hivatal adatbázisában elolvashatják Károly szabadalmának pontos leírását.
Itthon a jégszörfözés központja Balatonfűzfő –már ha lehet központról beszélni egy olyan sportággal kapcsolatban, aminek a legnagyobb gondja az, hogy túl kevesen ismerik. A jégszörfözés itthoni atyja Kucséber Ferenc, aki már 1981-ben szabadalmaztatta jégszörfjét. Üzlet aztán nem lett belőle, (főleg mivel télen kevesen járnak a Balatonra), így az évi oltalmi díjat nem mindig fizették, de ha valaki jégszörfözni szeretne, azt Fűzfő felé irányítják. Kucséber Ferencet telefonon értük utol, ami nem is volt olyan egyszerű feladat, mivel a hírek szerint évek óta nem volt ilyen remek jég a Balatonon, 100 km/h-s száguldás mellett pedig nehéz telefonálni.
 A száguldás élménye |
– Mennyi idő alatt tanulhat meg valaki jégszörfözni?
– Az, aki szokott szörfözni, úgy tíz perc alatt. Csak a jégszörf billentését kell megtanulnia és megszoknia. Aki pedig még sohasem szörfözött, annak sincs nehéz dolga. Itt ugyanis nem kell olyasmikkel bíbelődni, mint a Wasserstart és nem kell a szörf után sem úszni. Persze eséskor nagyobbat koppan az ember a jégen, de ezért viselünk sisakot, könyök- és térdvédőt.
– Tényleg nem ritka a 100 km/h-s sebesség?
– Már 1-es, 2-es szélben, amikor éppen, hogy lengedezik a nádas, 30-35 km/h-t lehet elérni. Lassan indul el, de saját menetszele gyorsítja, így egyre inkább felgyorsul. Pár évvel ezelőtt, amikor elég vastag volt a jég, egyszer bemértük a sebességét, úgy, hogy egy autó ment mellette a jégen. Akkor 70 km/h-t mutatott a sebességmérő. Mivel Fűzfő és Kenese között az autóút alig pár méterre fut a Balatontól, remek buli az autókkal versenyezni.
– És mit szól ehhez mondjuk a vízirendészet?
 A tükörsima jégen |
– Ahhh, nyáron, ha elég erős a szél a szörfözéshez, akkor kint van a piros jelzés, vagyis nem szabadna a vízre menni. Télen pedig általában az hangzik el a médiában, hogy „veszélyes a jégre menni”. Persze a jégszörfözés veszélyesebb, mint a bekötve ülni a fotelben. Viszont a jégszörf legtöbb fajtája simán átmegy az 5-6 m széles lékeken. A lényeg az, hogy ilyenkor sem szabad bepánikolni, lelassítani, mert úgy persze nagyobb valószínűséggel merül el a jégszörf.
– Több fajta jégszörf is van?
– Persze. A jégszörföt úgy kell elképzelni, mint a snowboard és a szörf keverékét. Az alja a legtöbbnek snowboard talp, ugyanúgy vaxolható, egy telemark ív van ebben is. Lábbal lehet kormányozni. A típusok attól függnek, hogy van-e és ha igen, mennyi korcsolya a szörf alján. A vitorla általában 5 és feles, 5, 8-as. Aki a sebességet szereti, annak paradicsomiak a körülmények. Évekig gond volt, hogy egyenesen remekül lehetett „teperni” vele, idénre viszont azt is megoldottuk, hogy fordulni is remekül tudjon. Persze a forgáshoz ember is kell, aki bevállalja.
– Ha valaki kedvet kapott, hogy kipróbálja, az kihez, hova forduljon?
– Egy jégszörf ára 50 ezer forint körül van, de ha valaki csak ki akarja először próbálni, akkor keressen engem telefonon (06-88-450-026), jöjjön el hozzánk, vannak vendégszörfjeink, segítünk a technika elsajátításában is. Persze a szelet mi sem garantálhatjuk, de nagy szerencsénk, hogy a Fűzfői-öbölben a szél sokkal nehezebben töri fel a jeget, vagyis még akkor is jó nálunk a jég, amikor mondjuk Szántódon már hullámzik.
(A cikkben szereplő képek a snowfer.com-ról valók, a műszaki rajz pedig a Kanadai Szabadalmi Hivatal adatbázisából.)
