Negyedik alkalommal tartottak World Snowboard Dayt Magyarországon, a Budapesti Gödör Klubban. A snowboard világnapját több mint harminc országban rendezték meg; a magyar snowboardosok versennyel és bulival ünnepeltek.
A Gödör Klub bejáratánál egy harminc méter hosszú pályát húztak fel a szervezők, amin a késő délutáni órákban egy jib versenyt rendeztek.
A jib a városi snowboardozás összefoglaló neve, a lényege, hogy a deszkások minél kreatívabban használják ki a városi környezetet, legyen az egy korlát, lépcsősor vagy akár egy kidőlt fa.
A Budapest belvárosában található szórakozóhely lépcsőit átalakították, kiegészítették egy korláttal, majd az egészet befedték a Budapesti Műjégpályáról átszállított hóval.
A jib a városi snowboardozás összefoglaló neve, a lényege, hogy a deszkások minél kreatívabban használják ki a városi környezetet, legyen az egy korlát, lépcsősor vagy akár egy kidőlt fa.
A Budapest belvárosában található szórakozóhely lépcsőit átalakították, kiegészítették egy korláttal, majd az egészet befedték a Budapesti Műjégpályáról átszállított hóval.
A versenynek nagy tétje volt, a győztes automatikusan kvalifikálta magát az egyik legnagyobb múltú világkupára, az innsbrucki Air & Style-ra, amin a kiemelt meghívott Takács Balázs mellett képviselheti Magyarországot. A verseny nyílt rendszerben zajlott, ezért a profikon kívül több amatőr is nevezett.
A csúszást az úgynevezett riders meeting előzte meg, a három fős szakmai zsűri ekkor tájékoztatta a versenyzőket a pontozási rendszerről és a verseny menetéről. Külön kiemelték hogy nem a legjobb trükk számít, ezért kérték a versenyzőket, hogy törekedjenek a minél változatosabb, hosszabb és stílusosabb csúszásokra, ami annyit jelentett, hogy az nyert aki a legtöbb csúszást mutatta be a legszebben. Kétszer fél órában versenyeztek; az első fél óra után az öt leggyengébb, a második felénél pedig újabb három versenyző búcsúzott, így az utolsó negyed órában csak a legjobbak maradtak a pályán.
A csúszást az úgynevezett riders meeting előzte meg, a három fős szakmai zsűri ekkor tájékoztatta a versenyzőket a pontozási rendszerről és a verseny menetéről. Külön kiemelték hogy nem a legjobb trükk számít, ezért kérték a versenyzőket, hogy törekedjenek a minél változatosabb, hosszabb és stílusosabb csúszásokra, ami annyit jelentett, hogy az nyert aki a legtöbb csúszást mutatta be a legszebben. Kétszer fél órában versenyeztek; az első fél óra után az öt leggyengébb, a második felénél pedig újabb három versenyző búcsúzott, így az utolsó negyed órában csak a legjobbak maradtak a pályán.
A rendezvény egy kicsit felemásra sikeredett, mivel nem csak a legjobb trükkök számítottak, lassan indultak be a versenyzők, így a kezdeti lendület hamar unalomba fulladt.
Ezt a nézők közül is – akik egyébként voltak szép számmal – szóvátették néhányan.
Szembetűnő volt az is, hogy a gyorsító sebessége furcsán volt összehangolva a korlát méreteivel.
Nagyobb lendületet adott a kelleténél, amit kisebb fékezésekkel próbáltak ideálisra belőni több- kevesebb sikerrel.
A korlát egyébként nem volt magas, ráadásul egy ugrató is segítette a deszkásokat, de még így is többen beakadtak, vagy nehezen ugrottak rá, ami talán azért volt furcsa, mert Innsbruckban egy sokkal komolyabb pályán, a világ legjobbjaival kell majd versenyeznie a győztesnek.
Ezt a nézők közül is – akik egyébként voltak szép számmal – szóvátették néhányan.
Szembetűnő volt az is, hogy a gyorsító sebessége furcsán volt összehangolva a korlát méreteivel.
Nagyobb lendületet adott a kelleténél, amit kisebb fékezésekkel próbáltak ideálisra belőni több- kevesebb sikerrel.
A korlát egyébként nem volt magas, ráadásul egy ugrató is segítette a deszkásokat, de még így is többen beakadtak, vagy nehezen ugrottak rá, ami talán azért volt furcsa, mert Innsbruckban egy sokkal komolyabb pályán, a világ legjobbjaival kell majd versenyeznie a győztesnek.
Egyébként általános vélemény gördeszkás és snowboardos körökben is, hogy sokszor nehezebb alacsony korláton deszkázni, ezt kitűnően szemléltette a mezőnyből sebességével és stílusával egyértelműen kiemelkedő Liptay Dávid, a Burn Action Team tagja, aki önmagát nem kímélve dobálta magát a korlátra és a legbevállalósabban deszkázta végig a versenyt.
Profi szintet képviselt, látszott, hogy nem hozzá méretezték a pályát. Rendre a korlát végét kapta el, ezért nem jött neki össze a trükk, amivel hosszasan próbálkozott. Elmondta, hogy egyébként semmi kifogása nem volt a pályával, egyszerűen ez az ő stílusa, neki lassan nem megy.
Profi szintet képviselt, látszott, hogy nem hozzá méretezték a pályát. Rendre a korlát végét kapta el, ezért nem jött neki össze a trükk, amivel hosszasan próbálkozott. Elmondta, hogy egyébként semmi kifogása nem volt a pályával, egyszerűen ez az ő stílusa, neki lassan nem megy.
A versenyt végül a sérüléséből visszatérő Lotfi Peiman (Burn Action Team) nyerte, így ő utazhat Innsbruckba; a második Horváth Ádám, a harmadik Szabó Bonifác lett.
A budapesti jibbel egy időben az osztrák Planai Superparkban is rendeztek versenyt. A férfiaknál Szigety Viktor nyert, a nőknél Gyarmati Panka pedig a harmadik helyen végzett.
Fotók: Bleyer Ádám
Fotók: Bleyer Ádám
