A “Magyarok a világ nyolcezresein” Cho Oyu expedíciója két napja érte
el az 5700 méter magasan lévő előretolt alaptábort. A dokumentumfilmes
stáb operatőre rosszul lett, mert szervezete nem tudott alkalmazkodni a
magassághoz. Biztonsági okokból le kellett mennie a hegyről…
CSAPÓ 03 – Tudósítónk fejében acélkalapácsok kattognak 5200 méter magasan
CSAPÓ 02 – Már Tibetben vagyunk…
CSAPÓ 01 – Az első beszámoló Kathmanduból
CSAPÓ 00 – Mit keres az extrem.hu újságírója a Himalájában?
Éjszakánként – amikor felébredek – aggódva figyelem Tóth Zsolt légzését. Megnyugszom, amikor hallom, hogy mocorog, szuszog. Zsolti ramatyul van: napközben csak szédeleg, lassan mozog, tekintete zavart. Szervezete nem tudott alkalmazkodni az 5800 méteres magassághoz…
Első állomásunk a 3700 m magasan lévő Nyalam volt, ezután a 4300 méteren lévő Tingriben aludtunk.
Amint azt az előző beszámolómban írtam, az Everest alaptáborában szoktattuk magunkat a magassághoz, majd 5200-ról visszamentünk Tingribe. Itt kicsit pihentünk, majd két alvással feljöttünk ide, 5800-ra.
Tóth Zsolt (fotón: jobb oldalt) hazánk egyik legjobb operatőre, olyan filmeket fényképezett, mint az "Arccal a földnek" és a "Puskás Hungary".
Az Erőss Zsolt felépüléséről szóló dokumentumfilmben április óta dolgozik – jártunk együtt az Alpokban, és Zsolt jól bírta a strapát. Az viszont kiszámíthatatlan, hogy a magasság hogyan hat az emberi szervezetre. Van, aki jobban bírja, és van, aki pedig egyáltalán nem képes alkalmazkodni a megváltozott környezethez.
Mi egy pulzoximéternek nevezett műszerrel mérjük a vérben oldott oxigén százalékos arányát.
Egy egészséges felnőtt tengerszinten 100 %-ot produkál; Tóth Zsolt értéke itt 60%.
Ez életveszélyes. A komoly gond az, hogy ha ennyi idő alatt nem tudott akklimatizálódni, akkor hiába megy
lejjebb, akkor ezután sem fog javulni.
Zsolt most elindul haza.
Ma megkezdjük a táborlánc építését.
Erőss Zsolt, Szlankó Zoli, Horváth Tibor és én elindulunk az egyes táborba.
Ez 6400-on van…
