A legendás norvég sarkkutató, Børge Ousland arra készül, hogy idén nyáron körülvitorlázza az Északi Sarkot. A klímaváltozásnak köszönhetően ez a vállalkozás ma már nem lehetetlen.
|
Børge Ousland
Børge Ousland meglehetősen jó névnek számít a sarkvidékeken. A most 48 éves kalandor és sarkkutató rendre olyan vállakozásoknak vág neki, amelyekről előtte mindenki azt mondta, hogy lehetetlen küldetés. 1994-ben egyedül, külső segítség nélkül érte el az Északi Sarkot. 1996-ban ugyanezt a Déli Sarkon is megtette, sőt a küldetést megfejelte azzal, hogy nem csak a pólust érte el, hanem keresztezte a földrészt. A dologot úgy kell elképzelni, hogy jégsapka egyik oldalán elindult, keresztezte a mágneses pólust és kikötött a kontinens túloldalán. Amikor elindult, 178 kilogrammos csomagot vontatott maga után, a hőmérséklet pedig egyszer mínusz 56 fok alá süllyedt. 64 nap alatt 2845 km-t tett meg.
Himalája, Patagónia, sarki tél
Ezután jött egy kis pihenő – különféle expedíciók Patagóniában, némi hegymászás a Himalájában, forgatás a National Geographic TV-nek. Amikor emberünk úgy érezte, nem bírja tovább unalmas életvitelét, akkor kitalát magának valami olyat, amit előtte még soha senki nem csinált: a sarki télben elérni az Északi Pólust. 2007 január 22-én Mike Hornnal elindultak a sarkpont felé. Csaknem két hónapig meneteltek sötétben, megharcolva az ilyenkor éhező jegesmedvékkel, és a gyakran mínusz 70 fokos hideggel. Március 23-án érték el a sarkpontot. Ezután Ousland a sarkkutatás ősatyjának, Fridtjof Nansennek nyomdokába lépett, és bejárta azt az útvonalat, amit a századforduló nagy sarkkutatója megtett a Ferencz József földön keresztül. Kíváncsi jegesmedvék itt is voltak.
Sarkvidék körbe
Børge Ousland idén arra készül, hogy körülhajózza az Északi Sarkot. Ezzel a kalanddal tavaly már próbálkozott egy vitorlázó különítmény, ám őket megállította az orosz bürokrácia. A sarkvidék körülhajózása mostanáig lehetetlen volt, mert a jég csak nagyon olvadt el az északnyugati és a nyugati átjáróban.
Az északnyugati átjáró tengeri út Kanada északi partjai mentén a Jeges-tengeren, amely összeköti az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán vizeit. A 15. század vége és a 20. század eleje közt az eurázsiai gyarmatosító hatalmak számos expedíciót útnak, hogy rátaláljanak egy Észak-Amerikát nyugatról és északról megkerülő lehetséges kereskedelmi útvonalra. Ezt a feltételezett útvonalat a britek nevezték el északnyugati átjárónak. Az átjáró keresése felgyorsította Észak-Amerika északnyugati és északkeleti partvidékeinek átkutatását. 1906-ban Roald Amundsen norvég sarkkutató lett az első hajós aki keresztülhaladt a kanadai sarki vizeken, Gjøa nevű hajójával. Azóta sok, a jég ellen megerősített hajó járta meg ezt az utat. 2007-ben az Európai Űrkutatási Központ (ESA) műholdfelvételei alapján, az átjáró első ízben tisztult meg teljesen a jégpáncéltól, a globális felmelegedés hatásaként.
Az útvonal
Az északkeleti átjáró (oroszul Северный морской путь, azaz "Északi tengeri út") tengeri útvonal az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánra Oroszország szibériai partvidéke mentén. Az útvonal jó része sarkvidéki vizeken vezet és bizonyos részei évente csak mintegy két hónapig mentesek a jégpáncéltól. Ezt az útvonalat mostanában kezdik kiaknázni a nemzetközi hajótársaságok, mert így rövidebb idő alatt tudnak eljutni Európából Ázsia keleti partjaihoz. Ráadásul errefelé még a szomáliai kalózoktól sem kell tartani.
Børge Ousland most egy 31 lábas trimaránnal vág neki az útnak, társa a norvég vitorlázó legenda, Thorleif Thorleifsson lesz. Remélik, hogy a gyors járású hajóval nyerésben lehetnek az időjárással szemben. Az átjárók ugyanis csak egy-két hónapig hajózhatóak. A táv 10 ezer tengeri mérföld, vagyis 18 ezer kilométer. A páros június elején vág neki az útnak.