A szakemberek szerint az óceánok hőmérsékletének növekedése, a tengerszint emelkedése, az extrém éghajlati jelenségek felbukkanása és a sarkvidéki jégtakaró olvadása jóval hamarabb következik be, mint ahogy azt a kutatók néhány évvel ezelőtt megjósolták.
  |
A kutatók által készített 36 oldalas jelentés mintegy 1400 olyan tanulmányt foglal össze, amelyeket egy márciusi klímakonferencián mutattak be Koppenhágában, ahol decemberben kerül majd sor a 2012-ben lejáró kiotói egyezmény utódjának kidolgozását célzó ENSZ-tanácskozásra.
A tanulmány szerint az üvegházhatású gázkibocsátás és az egyéb éghajlatváltozást befolyásoló tényezők már elérték az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (Intergovernmental Panel on Climate Change-IPCC) által meghatározott határvonal legfelsőbb szintjét, vagy annak közelébe értek.
A legújabb adatok szerint maga a Föld is elkezdte kivenni a részét a pusztító folyamatokból. A szén-dioxidnál jóval erősebb üvegházhatású gáznak bizonyuló metán, mely évezredek óta a sarkvidéki talaj állandóan fagyott mély rétegében raboskodott, elkezdhet szivárogni a légkörbe, ezzel gyorsítva a felmelegedést.
Az óceánok és az erdős területek is egyre kevésbé képesek enyelni az üzemanyagok elégetéséből származó szén-dioxidot. A szakértők azonnali lépéseket várnak a politikusoktól, hogy megakadályozzák a globális átlaghőmérséklet több mint két Celsius-fokkal való megemelkedését.
“A két Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés óriási kihívást fog jelenteni a jelen kor társadalmainak, és valószínűleg az egész évszázad során, valamint azt követően is komoly szociális és környezeti felfordulásokat fog okozni” – fogalmaz a tudócsoport.
 |
A legfrissebb kutatás szerint azonban a kibocsátás azonnali visszaszorítása elengedhetetlen, mivel az említett határvonalak átlépésével visszafordíthatatlanná válik a globális felmelegedés.
A Massachussettsi Műszaki Egyetem éghajlati modelljeinek előrejelzése szerint a megfelelő intézkedések hiányában a Föld felszínének hőmérséklete 5,2 Celsius-fokkal fog növekedni 2100-ig.
Lars Loekke Rasmussen dán politikus – aki egyben a decemberi ENSZ konferencia házigazdája is lesz – arra kérte a kutatókat, hogy konkrét javaslatokkal szolgáljanak majd a döntéshozóknak.
