A bringások, futók, siklóernyősök, sziklamászók – lapunk olvasói – gyakran járják az erdőt. Írásunkban arra hívjuk fel a figyelmet, hogy mindenképpen védekezzenek a kullancsok ellen. Ezek az apró vérszívók egy sor nyavalyát terjesztenek, és ezeket jobb elkerülni.
Egy kis kullancsológia
Magyarországon kb. húszféle kullancs él, de nem mindegyik terjeszt az emberre is veszélyes betegséget (és amelyik igen, az sem mindig fertőzött).
A vérszívók elsősorban az erdő aljnövényzetében élnek, hiszen ott járnak a szarvasok vaddisznók és a különféle kisebb emlősök. A kullancs évente egyszer táplálkozik, és ezzel el is van intézve a dolog.
A betegségek, kórokozók megőrzésében a kisemlősök játszanak főszerepet. Ők maguk nem betegszenek meg, de vérükben folyamatosan keringenek a kórokozók.
Hogy mennyi kullancs él egy adott területen, azt nagyon sok tényező befolyásolja. A két legfontosabb komponens az időjárás, illetve a vadállomány nagysága. Minél több nagyvad van az erdeinkben, annál több kullanccsal kell számolnunk… A leginkább fertőzött területnek hagyományosan Zala és Somogy megyét tartják, de sok vírushordozó kullancs él a Börzsönyben, Nógrád dombjain és az Alpokalján is.
Mindenesetre a kiemelten fertőzött területekről minden évben készül térkép.
Hogyan mászik rá a kullancs az állatokra és az emberre?
Kullancsok egy kutya hasán
 |
A kullancsok fűről, gazról és bokrokról is (legfeljebb 1,5 méter magasságban) akaszkodhatnak rá “áldozatuk” bőrére.
Az állatka a vért adó gazdára hang- és szaginger hatására ejti rá magát.
A kullancs a bőr átszúrása előtt érzésteleníti azt – így észre sem vesszük, hogy ránk akaszkodott, és néha napokig észrevétlenül szívhatja a vérünket.
Ezért fontos, ha “kullancsos” helyen járunk, minden este meg kell néznünk, nézetnünk magunkat, főleg a hajlatainkat (hónalj, combhajlat stb.).
Gyermekeknél pedig a fül környéki hajas fejbőrt is tüzetesen át kell vizsgálni.
A legveszélyesebb betegség
A vírusos agyvelőgyulladás korokozója átlagosan minden ezredik kullancsban található meg. A betegség első tünetei a vírusfertőzött kullancs csípését követő 5-14 napon belül észlelhetőek az oltatlan személyek kb. egyharmadánál: láz, fejfájás, rossz közérzet, végtagfájdalmak jönnek.
A betegek egyötödénél fejlődik ki a betegség agyhártyagyulladással, agyvelőgyulladással, agyvelő- és gerincvelő-gyulladással járó második fázisa, amely a csípést követő negyedik héten kezdődik. A csípés által terjesztett agyvelőgyulladás következménye lehet hosszantartó fejfájás, szellemi leépülés és részleges bénulás. Megbénulhatnak a végtagok és a légzésért felelős izmok is, valamint epilepsziára emlékeztető görcsök következhetnek be.
A betegség nagyon ritkán halálos is lehet – az esetek kb. 95%-ban azonban nyom nélkül gyógyul.
A Lyme-kór
Fertőzöttségi térkép
|
A Lyme-baktérium ennél lényegesen gyakoribb: a kullancsok 80-90 százaléka hordozza.
A Lyme-kórt egy baktérium okozza – a betegség nagyon hosszú ideig is elhúzódhat. A kullancs csípése után néhány nappal egy piros, körkörös, gyűrű alakú folt jelenik meg a bőrön, ami aztán magától elmúlik.
A betegséget nem könnyű megállapítani, de kezelni kell, mert ha krónikussá válik, ízületi gyulladást (akár részleges mozgásképtelenséget is), arcideg-bénulást, idegrendszeri panaszokat, memóriazavart, szívritmus-zavart, szívizomgyulladást bőrgyulladást, az agyhártya, az agyvelő és az gerincvelő gyulladását is okozhatja.
Ezek nagyon komoly fájdalommal járnak.
A problémákat antibiotikumokkal kezelik, de a terápia évekig is tarthat. A krónikus Lyme-
betegségről még nem tudnak mindent, sőt pontosan körülírni sem tudják, mert a lehető legkülönbözőbb tünetekkel járhat együtt. Ezen kívül a kullancsok egy sor betegséget hordoznak még – akit bővebben érdekel a kérdés, az itt bővebben olvashat a témáról:
http://web.interware.hu/pclink/webdesign/darazsirtas/kullancscsipes.html
A védekezés
Ne menjünk sűrű bozótba, kiránduláskor haladjunk az ösvényeken! Erdei kirándulásra húzzunk nadrágot! A nadrágot gyűrjük be a zokni alá.Az amerikaiak még széles ragasztócsíkkal is leragasztják ezt a “kaput”, ugyanis – mint írtuk – a kullancs lentről mászik fölfelé.
Minél hosszabb utat kénytelen megtenni, annál valószínűbb, hogy lepotyog, és más zsákmány után néz.
A napsütésnek kitett, szabadon hagyott bőrfelületeket a kullancs kerüli. Kullancsriasztó szerek közül csak olyat vásároljunk, amire a gyártó legalább 6-8 órás hatékonyságot szavatol. Gyermekeket csak a szabadon hagyott bőrfelületen kezeljünk, és csak vékony rétegben alkalmazzuk. Nagyobb mennyiségben az óvókrém a bőrről is felszívódik, és fejfájást okozhat, néha allergizál.
Hogyan távolítsuk el a kullancsot?
A feji végéhez, tehát a bőrhöz közel fogjuk meg csipesszel az élősködőt. A potrohát ne nyomjuk össze, mert ebben tanyázik a Lyme-baktérium. A gyógyszertárakban kapható kullancs-kiszedő csipesz, ami megkönnyíti az eltávolítást.
A legjobb megoldás azonban az, ha egy cérnát tekerünk a kullancsra, és azzal távolítjuk el.
Az oltás
A hatékony védelmet a betegség megelőzése jelenti, amit adott időben védőoltással biztosíthatunk. Az oltás csak az agyvelőgyulladás ellen véd, és egyéves kortól kaphatják a gyerekek.
A nyári időszakban az első oltást 2 hét múlva követi a második, ezt pedig két hét múlva a harmadik (gyorsított oltási rend), télen viszont az elsőt egy-három hónap múlva a második. Mindkét esetben az oltást az utolsó után kb. 1 évvel meg kell ismételni. Körülbelül három évig véd, utána ismételni kell.
Comments
comments
