Erőss Zsolt és Barna Dániel szerdán feljutottak a világ tizedik legmagasabb hegycsúcsára, a Manaslura. Dr. Szabó Levente, az expedíció orvosa 7800 méterről fordult vissza. Leereszkedés közben életét vesztette.
A sikeres csúcstámadásról és az azt követő tragédiáról a Manaslu-expedíció sajtóközleményét adjuk közre.
Magashegyi tábor a Manaslun
Fotó: Magyarok a Világ Nyolcezresein
“Jelentés a Magyar Himalája Expedíciók Manaslu csúcstámadásáról és az
utána történt sajnálatos balesetről.
A három csúcstámadó hegymászó (Erőss Zsolt, Barna Dániel, dr. Szabó
Levente) május 19-én hajnali 3 órakor hagyta el a négyes előretolt tábort
7300 méterről. Kitűnő időben, szélcsendben, egyenletesen haladtak. A
csapatot elöl Erőss Zsolt vezette, majd őt Barna Daniel, és harmadikként
dr. Szabó Levente követte. Délelőtt 9 óra körül Erőss Zsolt jelezte, hogy
még egy jó órányira van a Manaslu 8156 méteres csúcsától, melyet 10 óra 10
perckor el is ért. Az őt követő Barna Dániel rádióján elmondta, hogy jól
van, kissé fáradt, lassan megy, de kitartóan halad a csúcs fele. Dr. Szabó
Levente azt a jelzést adta, hogy minden rendben, ő is lassan halad a csúcs
felé. Erőss Zsolt közben átmászott a keveset látogatott, mintegy 8-10
méterrel magasabb “Rocky Summit”-ra, azaz “Sziklás csúcs”-ra, ami a
Manaslu igazi csúcsa. Hosszas várakozás, fényképezkedés után – mivel
társait még nem látta az utolsó bukkanónál – dél körül elindult lefele.
Útközben találkozott Barna Danival, aki kicsit nagyobb sebességre
kapcsolt, és 1 órán belül elérte a Manaslu csúcsát. Zsolt az időközben
visszaforduló és éppen pihenő Szabó Leventéig ereszkedett, és együtt
pihentek. Az már biztos, hogy Leventének olyan lemaradása volt, hogy
esélye sem volt elérni a csúcsot. Ezzel meg is békélt (7800 m korul).
Bevárták a csúcsról lefelé tartó Barna Danit, és együtt indultak a 7300
méteren felállított 4-es tábor felé. Közben az időjárás jelentősen
változott, köd és hószállingózás kezdődött. A látási viszonyok romlottak.
A csapatnak érdekében állt, hogy mielőbb, de biztonságosan elérjék a 4-es
tábor sátrat. Meredekebb eljegesedett, és lankásabb, mély havas
tereprészek váltogattak egymást. Az ilyenkor szokásos fáradtság nagyobb
koncentrációt és odafigyelést követel a hegymászótól. Egy meredekebb,
havas szakaszon Szabó Levente lába kicsúszott, és a havon szánkázni
kezdett egy meredek letörés irányába, a sátortól mintegy 20 méternyire, és
pillanatokon belül eltűnt társai szeme elől. A döbbenet lett úrrá
mindenkin, olyan gyorsan és váratlanul történt minden. A köd és az egyre
rosszabbodó időjárás, valamint látási viszonyok miatt a további balesetek
elkerülése miatt nem volt mód a helyzet felderítésére, mert Levente
eltűnési iránya alatt mintegy 500 méteres szakadék és falrész tátongott.
Az expedíció vezetőjével, Kollár Lajossal történt rádió-megbeszélés
értelmében Zsolt és Dani a négyes táborban töltik az éjszakát, hogy a
reggeli szokásos néhány órás tiszta jó időben felmérjék a helyzetet, és
Levente felkutatására induljanak. Másnap reggel ez meg is történt, és dr.
Szabó Levente holttestére 6800 méteres magasságban találtak rá.
Fejsérülései azonnali halálhoz vezettek. Mintegy 500 métert zuhant illetve
csúszott, közbenső ütközésekkel. Dani és Zsolt hegymászóhoz méltóan ezen a
helyen temették el, a hóban.
Rendkívül megrendültek vagyunk mindnyájan a tragikus esemény hatására.
Annál is inkább, mert a “Magyarok a Világ Nyolcezresein” csapatai mindig
eredményesen, tisztán és biztonságosan másztak, amit az is jelez, hogy 6
éves fennállása alatt közel 50 hegymászót foglalkoztatva senkinek a haja
szála nem görbült, és minden expedíciója sikerrel végződött. De sajnos ez
egy ilyen szakma. Ritkán, de előfordulhatnak balesetek.
Minket is lesújt Levente barátunk balesete. Rendkívül értékes, felkészült
és egyben zárkózott egyéniségű orvos-hegymászót veszítettünk el. Értékes
és odaadó munkát végzett a Miskolci Speciális Mentőcsapat orvosaként, a
Miskolci Megyei Kórház traumatológusaként. Expedíciónkban is fáradhatatlan
kutatómunkát végzett, többek között az akklimatizáció területén.
Expedíciónk minden tagja sajnálatát és részvétét fejezi ki Levente
családjának és közeli barátainak, és mindenkinek, akik szerették és
tisztelték őt.
A Manaslu, a magyar hegymászás 10. nyolcezrese, Erőss Zsolt az összesen tizennégy 8000 méter feletti csúcs közül már nyolcat meghódított.
