GPS-es jeladót szerelnek a kerecsensólymokra Mosonszolnokon. A cél az, hogy megállapítsák: a szélerőmű mennyire zavarja az állatokat?
 Szélerőmű  |
Hosszú távon nincs is más lehetőségünk, mint a zöld energiák felhasználása. Ugyanakkor egyes konkrét esetekben a megújuló energiák felhasználásának módja komoly természetvédelmi kérdéseket vet fel.
Természetvédelmi szempontból, a megújuló energiák felhasználásával kapcsolatos egyik legérzékenyebb kérdés a szélerőmű-farmok elhelyezése.
Több negatív külföldi példa (Kalifornia, Skócia, Norvégia) is bizonyítja, hogy a madarak vonulási útvonalába eső szélkerekek komoly veszteségeket okoznak bizonyos fajok állományában az adott területen.
 Szélerőmű-park |
A hatástanulmány többek között számba veszi azokat a veszélyeket, amelyeket a felállítandó szélerőmű-erdő jelent az élővilágra.
Az engedélyek kiadása, és a szélkerekek felállítása után azonban már ritkán kerül sor természetvédelmi szempontú monitoring tevékenységre.
 Portré |
A Kisalföld hazánk egyik legszelesebb helye, így kiválóan alkalmas a szélenergia becserkészésére. Egyes ritka, veszélyeztetett madárfajok viszont szintén a kisalföldi élőhelyeken találnak otthonra, és az ő védelmük fontos természetvédelmi feladat.
A két szervezet megállapodása értelmében, az MME munkatársai rendszeresen ellenőrzik a Mosonszolnok térségében felállított szélerőmű-farm területét, és regisztrálják az esetleges madárpusztulásokat.
A felmérés másik része pedig a legmodernebb technikát hívja segítségül: a szélerőmű-farm peremén fészkelő kerecsensólyom párok két tagját jelölik meg műholdas jeladókkal, amelyek naponta többször, méteres pontossággal mérik be a madarak helyzetét.
A napelemmel és beépített GPS egységgel rendelkező, 22 grammos jeladók lehetővé teszik annak megállapítását, hogy
a fokozottan veszélyeztetett sólymok
milyen
 |
a szélkerekek közötti veszélyes területet napi aktivitásuk során.
A kapott információkat – a terület rendszeres ellenőrzésekor kapott adatokkal együtt – pedig fel lehet használni az újabb szélerőmű farmok tervezésekor.
Az alkalmazott technikát eddig hazánkban feketególyákon, parlagi sasokon, illetve a szlovák-magyar kerecsensólyom-védelmi LIFE programban alkalmazták, azonban egyik kutatás témája sem a szélerőmű farmok hatásainak vizsgálata volt.
A szélerőmű farm közelében jelölt madarak felszerelésében a LIFE programban részt vevő szakemberek segítettek.
Az első öreg hím kerecsensólyomra 2009. február 27-én, a másodikra március 3-án került fel a jeladó a mosonszolnoki szélerőmű-farm közelében.
Az első adatok a következő napokban várhatók, és a remények szerint folyamatosan fognak érkezni az elkövetkező hónapokban.
