LAPHALÁL: Requiem egy álomért, requiem egy újságért

Megszűnt a legjobb hegymászó magazin, az Alpinist. A sportolók egyre kevésbé vásárolnak igényes újságokat, mindenki az internetes fórumokból tájékozódik.





Kipakolnak…
“Mély fájdalommal tudatjuk, hogy az  Alpinist nem jelenik meg többé” – ez a közlemény olvasható a mértékadó outdoor sport magazin honlapján.

A hegymászás mellett síeléssel, trekkinggel és természetvédelemmel foglakozó ameikai lap hét éve indult, 2008 őszéig 25 példányszámot adtak ki.

A magazin toronymagasan kiemelkedett a hasonló orgánumok közül: a cikkek a legfontosabb teljesítményekről szóltak, bemutatva a sportolók személyiségét és mentalitását.
A lap legnagyobb erénye, hogy az írásokat úgy szerkesztették, hogy kielégítette a szakmai közönség igényeit – ám érthető volt a kívülállók számára is. A tördelés és a fényképek igazi értékké tették a magazint, az olvasó “prémium kategóriás” terméket vehetett a kezébe. Az Alpinist számunkra minta volt arra, hogyan kell outdoor sport magazint szerkeszteni…







Lap számos elismerést söpört be: három alkalommal kapta meg a legjobb design díjat a Maggie Awardson, két éve a honlapja kapott Quarterly Awardsot.
A magazin mellett egy filmfesztivált is létrehoztak a szerkesztők – a rendezvény 2008-ban ötezer látogatót vonzott a Wyoming állambeli Jackson Hole-ba, ahol a szerkesztőség működött.

“Ez a lap az álmunk volt, úgy írtunk hegymászásról ahogy korábban még senki” – írja a közleményben az Alpinist szerkesztője. A magazin honlapja nem részletezi, mi az oka annak, hogy megszűnik a lap. Christian Beckwith főszerkesztő célzott arra, hogy teljesen nem húzzák le a rolót, valamilyen formában tovább működik az Alpinist.
A magazin kilencezer előfizetőhöz jutott el, úgy tűnik ez az Egyesült Államokban túl kis szám ahhoz, hogy eltartson egy igényesen dolgozó szerkesztőséget.
Az Alpinist-hoz teljesen hasonló, ám jóval kevésbé igényes szikla- és hegymászó lap, a Climbing jóval több előfizetőt tud maga mögött, ám ott is egyre nehezebben megy a szekér.

Az elemzők jó ideje kongatják a vészharangot, hogy a nyomtatott újságok és magazinok napjai meg vannak számlálva.
A végzet először a rétegsportok igényes – és ezért drága sajtóját éri el.
Számos hasonló magazin, példának okáért a siklóernyős Cross Country a netes terjesztésre állt át, az előfizetők minden hónap elején egy nagy felbontású pdf file-ben kapják meg az újságot.
Azonban ez sem mindig működőképes, ugyanis a szerkesztőség fenntartása még így is túl drága.
A sport szubkultúrák tagjai pedig egyre inkább az internetes fórumokból tájékozódnak…

Comments

comments