70 méter mélyre merülnek magyar katonabúvárok az Adrián, a 90 éve elsüllyedt Szent István csatahajóhoz. Az ősszel induló expedíció célja: megemlékezés és a roncs feltárása.
Már javában tart a felkészülése azoknak a magyar katonabúvároknak, akik szeptember végén a Szent István csatahajóhoz merülnek, az Adriai-tengerben. A búvárok folyamatosan gyakorlatoznak uszodában és tóban is, hétfőn és kedden például a dorogi-tóban merültek alá, de lesznek merüléseik a hegyeshalmi-tóban is.
180 perc merülési idővel lehet számolni
 Kockázatos bemerülni a roncs belsejébe  |
A Szent István csatahajót már eddig is több expedíció kutatta, magyar csapat is merült már az elmúlt években a roncshoz. A mostani útnak az érdekessége, hogy első alkalommal használnak a kutatóbúvárok kevert gázt, Trimixet, amely, a hélium, az oxigén és a nitrogén keveréke. A magyar katonabúvárok számára eddig ismeretlen módszer volt a Trimix-es merülés. Ez a technika nagyobb odafigyelést igényel, hiszen több palackkal mennek a víz alá, ezért is a komoly felkészülés.
Valamint azért is, mert a Szent István csatahajót megmerülni időben sem kevés, egy búvár úgy ítélte meg, hogy feltehetőleg olyan 180 perces időre lehet számítani, így bírni kell a víz alatt, nem csak levegővel, fizikálisan is.
A hadihajó feltérképezése nem ígérkezik egyszerű feladatnak, már csak azért sem, mert a hajó elsüllyedésekor, a torpedótalálatokat követően a hajó felfordult és gerincével felfelé süllyedt a mélybe. Most a talajba fúródva, nyugszik, úgy 120-fokos dőlésszögben. Több helyen is megrepedt, – de, mint a korábbi magyar Szent István csatahajó expedíció beszámolt a roncsról – a csatahajóba behatolni csak egy helyen lehet, az admirálisi balkon falán támadt repedésen keresztül. Vagyis, kiemelten nehéz feladat vár a kutatóbúvárokra.
Kegyeleti és feltárási merülés
A tűzszerész és hadihajós zászlóalj állományából négyen, Márfi Attila őrnagyot, Varga Zsolt századost, Török László főtörzsőrmestert és Gulyás Tamás törzsőrmestert választották ki a feladatra.
 85 matróz vesztette életét |
A Szent István csatahajóhoz induló csapat expedíciója civil kezdeményezésű, Zelenák József kutatóbúvár kezdett el szervezni. A kutatóút kettős célzatú. A kegyeleti merülésen túl az is cél, hogy vizsgálják és dokumentálják a hajó állapotát. Valamint, szeretnék felszínre hozni a hajótest egy darabját, amin fémtechnikai vizsgálatokat végezve kideríthető lenne, milyen állapotban van a kilencven esztendővel ezelőtt elsüllyedt csatahajó.
Ez azért is fontos, mert Zelenák az elkövetkező években több expedíciót tervez a hajóhoz, ehhez viszont ismerni kell annak állapotát.
A hajóról: “Hazánk-Titanicja” süllyedt el
A csatahajó Magyarország számára olyan nagy jelentőségű, mint a tragikus sorsú Titanic Nagy-Britannia számára. Ugyanis, ez a hajó volt a magyar hajóépítés legnagyobb alkotása. A Vitéz Nagybányai Horthy Miklós admirális által irányított Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájában szolgálatot teljesítő, 152 méter hosszú és 20 000 tonna vízkiszorítású hadihajó óriási tűzerővel rendelkezett és kétségkívül korának egyik legmodernebb darabja volt.
Legelső éles harci feladata az Adriai tenger bejáratát elzáró antant tengeri barikád szétzúzása volt. E lenyűgöző csatahajó azonban nem tudta harcértékét bizonyítani, mert még az ütközet előtt, 1918. június 10-én elsüllyesztette két olasz, torpedókkal felszerelt motorcsónak. A hadihajón szolgáló 1087 tengerész közül 85 matróz és 4 tiszt vesztette életét.
